Tudjuk, mi történik a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal (NIS-szel): államközi egyezményünk van, és abból indulunk ki, hogy a szerb államvezetés is számításba veszi ezt a közös megoldás keresésében – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az év végi hagyományos sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, Moszkva arra számít, hogy Belgrád felvállalja a kötelezettségeit, ezáltal Oroszország és Szerbia még sok más projektet is megvalósít együtt. Az orosz elnök emlékeztetett arra, hogy a Gazprom Neft több mint hárommilliárd dollárt fektetett a NIS-be, és korszerű, hatékonyan működő céggé formálta, amely a szerbiai költségvetés legfőbb adókötelezettje. Oroszországnak „vannak elképzelései” arról, hogyan és milyen irányban lehetne megoldani a NIS ügyét: a párbeszéd Szerbiával jelenleg is folyamatban van – közvetítette Putyin nyilatkozatát a NIS-ről az orosz TASZSZ hírügynökség.
Fontos, hogy az a cég, amely megvásárolja a NIS orosz részvényeit, együttműködő legyen a szerb állammal – mondta Jelica Putniković, az Energija Balkan folyóirat fő- és felelős szerkesztője annak kapcsán, hogy Aleksandar Vučić államfő bejelentette: végéhez közeledik az egyeztetés arról, hogy egy cég felvásárolná az amerikai szankciók alatt levő pancsovai finomító orosz részvényeit. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az államfő szerint már a jövő hét elején sor kerülhet a háromoldalú egyeztetésekre.
MINÉL HAMARABB ÚJRA KELL INDULNIA A PANCSOVAI FINOMÍTÓNAK
Több mint két hónap telt el azóta, hogy az orosz részesedés miatt érvényesítették az amerikai szankciókat a NIS ellen, aminek következtében november 25-én leállt a működéssel a pancsovai finomító. A jelenlegi fejleményeket Jelica Putniković pozitívnak minősítette. A Szerbiai RTV vendégeként elmondta, fontosnak véli, hogy az oroszok tárgyalnak. Megerősítette, hogy továbbra sincs információ arra vonatkozóan, melyik céggel vagy alappal kötnének üzletet, de a lényeg az, hogy az orosz fél érdekelt a NIS megőrzésében, és hogy a szerb állam is csatlakozhat az egyeztetésekhez. Ez után abban lehet reménykedni, hogy az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) is jóváhagyja a megoldást – mondta a gazdasági lap főszerkesztője.
Kiemelte, hogy a jövőre nézve talán az a leglényegesebb, hogy a NIS részvényeinek új tulajdonosa együttműködő legyen, hisz a pancsovai finomítónak minél előbb újra kell indulnia a termeléssel. A korszerűsítésének folytatása is fontos, ugyanis azt el kell ismerni az orosz részvényeseknek, hogy rengeteget fektettek a cégbe. Így válhatott a NIS a régió egyik vezető olajipari cégévé, amelynek már a töltőállomásai is vetekszenek az OMV és a MOL kutainak színvonalával – mutatott rá Jelica Putniković, aki szerint az elért fejlődési szintet meg kell tartani ahhoz, hogy a cég továbbra is sikeres legyen. Ez a partnerei miatt szintén fontos, hisz egy ilyen kiterjedt cég az egész gazdaság mozgatórugója – mondta.
A FÖLDGÁZ BESZERZÉSE IS FÜGG A NIS ÜGYÉTŐL
Jelica Putnikovićot a földgázellátásról is faggatták: elmondta, hogy szerinte az erről szóló szerződést azért nem kötötték meg Oroszországgal, mert ez a döntés szorosan összefügg a NIS ügyével. Bár erre vonatkozóan sincsenek még információk a lehetséges dátumokról, a szakember szerint biztató, hogy a földgáz ára jelenleg Európában nem magas. A januári leszállításokra 27 eurós árat határoztak meg megawattóránként, így remélhetőleg Szerbiának sikerül ismét jó árban kiegyeznie az orosz Gazprommal – hangsúlyozta a főszerkesztő, aki szerint az országnak leginkább a hosszú távú szerződés áll érdekében. A kérdésre, hogy az udvarnoki és a magyarországi tárolók töltöttsége garantálhatja-e az ellátást az országban, a szakember azt mondta, hogy biztonságot nyújtanak a tartalékaink, de korántsem elegek abban az esetben, ha a Balkáni Áramlatból nem érkezik földgáz. Télen naponta 10 millió köbméter gázra van szükség Szerbiában – mutatott rá a szakember.
Kiemelte, hogy az energetika az egyik legerősebb geopolitikai fegyver. Bár Moszkvából folyamatosan azt hangoztatták, hogy nincs ellenükre, ha Szerbia csatlakozik az Európai Unióhoz, ettől még figyelemmel kísérik, hogyan viszonyul Belgrád Brüsszelhez – mondta a főszerkesztő, aki szerint Donald Trump amerikai elnök is a geopolitikai fegyverekhez nyúlt a szankciók bevezetésével. Ugyanakkor az Egyesült Királyság is ehhez folyamodott azokkal a vállalatokkal szemben, akik az ukrajnai háború kezdetén orosz energiacégekkel üzleteltek. „Mindezek olyan geopolitikai játszmák, amelyek végén már senki sem látja majd át, ki és milyen szálakat mozgatott” – szögezte le a szakember.
Nyitókép: Korábbi felvétel
