Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma hamarosan életbe léptetheti a szankciókat a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen. Ez az államnak is nagy gondot okozhat, ugyanis a NIS jelentős adófizető, hatalmas összegeket fizet be az államkasszába.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a szankciók bevezetése komoly problémát okozhat a fogyasztóknak. Lehet, hogy nem azonnal érzik meg a hatását, de néhány hónap múlva kifogyhatnak a kőolajtartalékok, az árak emelkedhetnek, kevesebb lehet az üzemanyag, és a töltőállomásokon problémák adódhatnak a fizetésekkel. A NIS pénzügyi problémája az államot is érinti, mivel a köztársasági költségvetés jelentős része a NIS befizetéseiből származik.
A NIS által közzétett pénzügyi jelentésében kiderül, hogy a vállalat tavaly 408 milliárd dinár, azaz 3,5 milliárd euró bevételre tett szert. A nettó nyereség, ha minden költséget beleszámolunk, több mint 10 milliárd dinárt, azaz 85 millió eurót tett ki.
A NIS tavaly 244,7 milliárd dinárt, azaz 2 milliárd eurót fizetett be az államkasszába.
Ide tartoznak a több mint 5 ezer alkalmazott után fizetendő adók és járulékok. Ezek a költségek 2,5 milliárd dinárt, vagyis mintegy 21 millió eurót tettek ki.
Léteznek ettől jóval nagyobb adóterhek is. Például az áfa esetében a NIS tavalyi költsége 33 milliárd dinár, azaz 282 millió euró volt. Nem szabad megfeledkezni a nyereségadóról sem, amelyből 4,19 milliárd dinárt, vagyis 35,8 millió eurót fizettek be. Ide tartozik még a stratégiai olajtartalékokra vonatkozó díj, amelyet a NIS körülbelül 65 millió euró (7,6 millió dinár) értékben fizetett tavaly. A vállalat fizetett energiahatékonysági díjat is, mintegy 3,7 millió euró (440 millió dinár) értékben.
Ezután következnek a vámok, amelyek összege 16,9 millió euró (2 milliárd dinár) volt, valamint a bányajáradék, amely több mint 15 millió eurót (1,8 millió dinárt) tett ki. Az egyéb adók összege 1,5 milliárd dinár, vagyis 12,9 millió euró volt.
A legnagyobb összeget a NIS jövedéki adóként fizette be az államkasszába. Ez a költség 185,8 milliárd dinárt, vagyis valamivel kevesebb mint 1,6 milliárd eurót tett ki.
Összességében a NIS a leányvállalataival együtt tavaly 244,7 milliárd dinárt, azaz körülbelül 2,09 milliárd eurót fizetett be az állami költségvetésbe.
Amennyiben a szankciók bevezetése miatt problémák lesznek a vállalat üzletelésében, annak következményeit biztosan megérzi az állami költségvetés, mivel kevesebb nyereségadó folyik majd be. Erre számít a NIS is.
A szankciók mindenekelőtt a vállalat bevételére és nyereségére lehetnek hatással. A bevétel akkor csökkenhet, ha a kereskedelmi tevékenységeket korlátozzák, és a szerződéseket a nemzetközi partnerekkel felbontják. A kisebb profit automatikusan kevesebb nyereségadót is jelent, ami az államkasszába kerül.
Figyelembe véve, hogy Szerbiában tavaly a költségvetés 2040 milliárd dinár volt, a NIS az összes költségvetési bevétel mintegy 12 százalékát fizette be az államkasszába.
Nyitókép: Beta
