A magyar lakosság 36 százaléka használja a mesterséges intelligenciát (AI) legalább közepes gyakorisággal munkája során, a legtöbben (58 százalék) információkeresésre, kutatómunkára – közölte a GKI Gazdaságkutató legfrissebb reprezentatív felmérése alapján.
A közlemény szerint sokan a hagyományos keresőmotorok helyett a mesterséges intelligenciának teszik fel kérdéseiket. A második leggyakoribb használati cél az ötletelés és a kreatív feladatok ellátása (36 százalék). A válaszadók csaknem harmada használja szövegalkotásra, szöveg-összefoglalásra az AI-t, megközelítőleg ugyanennyien fordításra.
A megkérdezettek ötöde alkot vizuális anyagokat (prezentnációk, képek) a mesterséges intelligencia segítségével, 16 százalékuk pedig valamilyen programozási vagy technikai feladathoz használja.
Annak ellenére, hogy a táblázatkezelő programok a legtöbb irodai munkakörben a mindennapos használat részét képezik, mindössze minden tizedik rendszeres felhasználónak segít a táblázatok kezelésében és az adatelemzésben az AI, pedig a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek táblázatkezelési képességei még jóval elmaradnak a kívánatostól, ám adatelemzésben egyre erősebbek.
A férfiak több mint kétszer gyakrabban használják az AI-t programozásra és egyéb technikai feladatok ellátására, mint a nők. Ugyanakkor a nők szinte minden egyéb célra gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát a kutatás szerint.
A tanulók AI-használati szokásai jelentősen eltérnek a társadalom többi részétől: 61 százalékuk használja legalább közepes gyakorisággal, az aktív munkavállalóknál viszont ez az arány csupán 39 százalék. Egy átlagos AI-t használó tanuló több mindenre alkalmazza az eszközt, mint egy átlagos dolgozó.
Szinte minden felhasználási körnél magasabb a diákok használati aránya, ám legnagyobb különbség a szövegalkotásnál mutatkozik: a dolgozók 29 százaléka használja erre a mesterséges intelligenciát, a tanulóknak pedig a 65 százaléka.
Mindez azt is jelzi, hogy a felsőoktatásban oktatói oldalról hatalmas kihívást jelent a beadandók, szakdolgozatok AI asszisztenciával való készítése. Érdekesség ugyanakkor, hogy az aktív munkavállalók nagyobb arányban fordítanak szövegeket (35 százalék), mint a tanulók (29 százalék).
A GKI kutatása szerint információkeresésre leginkább a közszférában dolgozók használják (80 százalék), képkészítésre a vállalkozók (33 százalék), míg a programozásnál az önálló értelmiségiek állnak az élen (34 százalék).
