Nyolcszáz nepáli és marokkói munkást alkalmaznának a kragujevaci Fiat autógyárban, mert nincs elegendő helyi dolgozó – mondta az ottani városi vezetés a Kragujevaci Televíziónak. A hírben a helyi sajtó Radomir Erić gazdasággal megbízott városi tanácstag nyilatkozatára hivatkozik, aki azt is kijelentette, hogy Kragujevacon jelenleg 9 ezer munkanélküli van.
A vendégmunkások érkezéséről szóló hír Jugoslav Ristićet, a kragujevaci gyár szakszervezeti képviselőjét sem lepte meg. A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének tagja szerint a felkínált, 70 ezer dináros átlagbérért a hazai munkások már nem akarnak robotolni, hisz ebből a jövedelemből nem tudnak megélni. Egyértelmű, hogy ezért a pénzért csak olyan szegény országokból érkező vendégmunkások hajlandóak a gyártósorhoz állni, mint Nepál vagy Marokkó – magyarázta a szakszervezeti képviselő a Beta hírügynökség újságírójának. Kiemelte, hogy a 27 millió lakost számláló Nepálban a polgárok több mint fele napi 1,25 dollártól is kevesebbet tud biztosítani a költségei fedezésére, a 37 milliós lakossági adatokkal rendelkező Marokkónak pedig háromszor kevesebb a bruttó hazai termékének értéke, mint Szerbiának.
Országunkban viszont 108 ezer dinár a hivatalos átlagfizetés és a kragujevaci átlagbér is csak pár ezer dinárral kevesebb ettől – mutatott rá Ristić. Hozzátette: az autógyárban viszont csak akkor érheti el az alkalmazottak fizetése a 90 ezer dinárt, ha minden szombaton dolgoznak. Ez viszont azt jelentené, hogy a munkaóráik száma jóval meghaladná a törvény által meghatározott heti 40 órát.
A szakszervezeti képviselő hangsúlyozta, hogy a probléma nem új keletű. Úgy véli, hogy a gyár meg tudná tartani a munkásokat, ha ezer eurós béreket folyósítana. Ristić szerint ez reálisan megvalósítható, hisz a gyár tulajdonjogának harmada állami kézben van. „Az államvezetés azonban már régen kikockázta, hogy ugyanannyi vendégmunkást kell behozni a szegény országokból, mint amennyi szerbiai Nyugatra költözik” – állítja a szakszervezet képviselője, aki kitért az ilyen hozzáállás vélhető céljára is. Szerinte az államvezetők egyetlen üzenetet kívánnak megóvni, mégpedig azt a külföldi nagyvállalatok által támogatott hozzáállást, miszerint „Szerbia az olcsó munkaerő országa”.
Azt, hogy a Fiat-gyár az alacsony jövedelem miatt veszíti el a munkaerőt, és emiatt nem tudja pótolni, a Betának alátámasztotta Goran Milić is. A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségén belül működő közép-szerbiai fémmunkások regionális bizottságának elnöke kiemelte: a gyárvezetés egyelőre csak mérlegeli a nepáli és marokkói vendégmunkások lehetséges alkalmazását, és még nem dolgoznak külföldiek a cégben. Hozzátette, hogy nemrégiben a Wacker Neuson építőipari gépeket forgalmazó cég kragujevaci üzemében is 80 vendégmunkást akartak alkalmazni a Fülöp-szigetekről hegesztőkként, ám ebből a végén semmi sem lett. A kezdeményezők arra számítottak, hogy a külföldi vendégmunkások után csak 10 százalékos adót kell fizetniük, ezt azonban az állam nem engedélyezte – mutatott rá a szakszervezeti képviselő. Elmagyarázta, hogy a kedvezményes adózás nélkül már nem volt kifizetődő a munkaadóknak vendégmunkásokat alkalmazni, akiknek az 500 eurós fizetés és a napi két melegtálétel mellett 100 eurós szállásköltséget is ígértek. A hazai szakemberek kivándorlásával kapcsolatban viszont Goran Milić is kiemelte: „természetes, hogy inkább dolgoznak Nyugaton nyolc eurós órabérért, mint idehaza kettőért”.
Nyitókép: Beta
