Hőmérsékleti rekordokból az idén sem volt hiány. Az okok taglalása, az óvintézkedések fontosságának hangsúlyozása és mindenféle jótanács felsorolása sem maradt el.
A nyár még velünk marad egy ideig, de a hőség, aszály, csapadékhiány és a viharok következményei már súlyosak. A pusztítás mértéke riasztó: növekszik a halálos áldozatok száma is mind az emberek között, mind a természetben. És a gazdasági kár mértéke is.
Az extrém hőség befolyásolja a munkaszokásokat és a munkaidőt is. Jobb helyeken immár kiemelt figyelmet fordítanak az alkalmazottak egészségének megőrzésére. Merthogy a munkavégzés az utóbbi évekre jellemző rekkenő hőségekben súlyos egészségi kockázatokat hordoz magában. Elsősorban a szabadban és a hűtetlen helyiségekben dolgozók esetében. Leginkább azok szenvednek, akik (nehéz) fizikai munkát végeznek.
Az ENSZ munkaügyi szervezete (ILO) szerint világszerte majdnem 19 000 munkavállaló halálát okozza évente a nagy meleg, s milliók szenvednek egészségkárosodásokat. A szakértők szerint 32 Celsius-fok fölötti hőségben már egyre nagyobb veszélynek van kitéve a dolgozók jelentős része.
Az országok eltérően reagálnak a megváltozott körülményekre. Az EU-ban tengernyi előírás, iránymutatás létezik, de nincs egységes szabályozás, amely a 27 társállamra vonatkozna. Az unió mindössze annyit vár el, hogy a munkáltatók védjék az alkalmazottaik egészségét.
A tagországok így a saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy az egyre forróbb nyarakon, miként óvják a munkavállalók egészségét. A változtatások elsősorban a déli tagországokban szükségesek, hiszen az ottani nyári nappali hőmérsékletek már évek óta gyakran meghaladják a 40 Celsius-fokot is. És sokszor éjjel sem hűl le a levegő az elvárt szintre.
Az idén sem volt ez másként. Sőt Görögországtól Svédországig sokfelé már júniusban megkezdődtek a veszélyes hőhullámok, nyomukban az erdőtüzekkel, viharokkal, aszállyal.
A forróság miatt Olaszország több régiójában korlátozásokat vezettek be a szabad ég alatt dolgozók egészségének védelme érdekében. A nap legmelegebb (délutáni) óráiban (már júniusban) rendkívüli intézkedések léptek életbe, hogy megelőzzék a kánikula okozta baleseteket, tragédiákat.
Ennek ellenére többen is életüket vesztették munkavégzés közben. A kánikula évről évre egyre több áldozatot szed Olaszországban a szabadban dolgozók és a teljes népesség körében.
Európában sok szakszervezet követel(t) szigorúbb szabályozásokat az alkalmazottak védelmére. A változtatások egyre sürgetőbbek, mivel a – részben az ember által előidézett – globális felmelegedés a leginkább Európát sanyargatja.
Az olasz kormány már július elején általános érvényű előírásokat tett közzé azzal a céllal, hogy segítségükkel csökkentse a hőség okozta munkavégzési kockázatokat. A szabályok egyebek mellett előírják a védőruházat viselését, a műszakok átszervezését és a munkaidő ideiglenes megváltoztatását a kritikus időszakokban. A szeptember közepéig érvényes rendelkezés különösen hasznos segítség a termőföldeken, az építkezéseken és a kertészetekben dolgozók egészségének védelme szempontjából.
A görög kormány is lépett. Az országban kötelező, részleges napi munkaszünetet írt elő (12 és 17 óra között) a szabadtéri fizikai munkákra, de még az ételkiszállításra és a postai küldemények kézbesítésére is. A munkaadóknak pedig javasolta a műszakok átalakítását, hogy az alkalmazottaknak ne kelljen a délutáni pörkölő napsütésben tartózkodniuk. A szabályok megsértőit akár 2000 euróval is megbírságolhatják. Az egészségügyben, a közlekedésben, továbbá a víz- és energiaellátásban dolgozókra nem vonatkozik a rendelet.
A rekordmelegekben másutt is dolgoztak. Barcelonában egy utcaseprő júniusban az életével fizetett ezért. Halálát egy hőhullám okozta, néhány társa „csak” hőgutát szenvedett. A történtek miatt több százan tiltakozó felvonulást tartottak a belvárosban. A tüntetők nehezményezték, hogy az illetékesek nem tartották be az általuk bevezetett előírásokat, amelyek értelmében a szerződött takarítócégek dolgozóinak megfelelő munkaruhát, sőt naptejet is biztosítanak, 34 Celsius-fok felett pedig óránkénti szüneteket árnyékban, 40 fok felett pedig fel kell függeszteni a munkát.
Az EU egyik meghatározó hatalmának számító Franciaországban is több intézkedést vezettek be a nyáron a munkavállalók védelméért. A kormány ugyanakkor jelezte: egészségi okok miatt „fontosak a meleg hatásának csökkentésére irányuló megelőző intézkedések, nemcsak a hőhullámok idején, hanem egész nyáron”, egyszersmind országszerte „szükséges a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási stratégia megerősítése”.
Az ILO és több európai uniós szakszervezet összehangoltabb nemzetközi megközelítést sürget az egyre nagyobb hőség munkavállalókra gyakorolt hatásának kezelésére. Az ENSZ szervezete már tavalyi jelentésében láthatatlan gyilkosnak nevezte a hőstresszt, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a XXI. században az Európában és a Közép-Ázsiában dolgozók szenvedik meg leginkább a növekvő hőséget, s az egyre gyakoribb hőhullámokat.
Nyitókép: Pixabay
