Éjfél van: a vámokból milliárd dollárok érkeznek az Egyesült Államokba! – jelentette örömhírként Donald Trump amerikai elnök a közösségi oldalain augusztus 7-e első órájában. Ekkor kezdték érvényesíteni azt a döntést, mi szerint a világ mintegy 90 országának az eddiginél magasabb, 10–50 százalékos vámot kell fizetnie az Egyesült Államokba szállított termékeire. A vámterheket az előző bejelentések szerint a kereskedelmi hiány pótlása céljával vezette be a Trump által vezetett amerikai adminisztráció.
Az új vámterheket a nyugat-balkáni országokra is érvényesítették: Szerbiát 35 százalékos, Bosznia-Hercegovinát 30, Észak-Macedóniát 15, Koszovót és Montenegrót pedig 10 százalékos vámra kötelezte Washington. Uniós tagállamként Horvátországot 15 százalékos vámmal terhelték: ez annak az egyezménynek a következménye, amelyet Japán és Dél-Korea mellett az Európai Uniónak is sikerült kieszközölnie a vámterhek növeléséről szóló első bejelentéseket követően.
Az említettek az Egyesült Államok nyolc legjelentősebb kereskedelmi partnerei közé tartoznak, azaz az amerikai kereskedelem 40 százalékát valósítják meg. Esetükben tehát 15 százalékos vámterheket vezetett be csütörtöktől az amerikai adminisztráció, míg Nagy-Britanniának sikerült 10 százalékos vámteherben kiegyeznie. Vietnám, Indonézia és a Fülöp-szigetek viszont 19–20 százalékos vámterheket kötelesek ezentúl fizetni az Amerikába szállított árújukra.
Ugyanakkor Brazíliára a legnagyobb vámterhet rótták ki, azaz 50 százalékos vámmal kell ezentúl számolniuk azoknak a brazil kereskedőknek, akik az Egyesült Államokban szállítanak árut. Indiát szintén ebbe a kategóriába sorolta az amerikai döntéshozatal, azzal, hogy esetükben augusztus 27-én kezdik érvényesíteni az új tarifákat. Donald Trump bejelentése szerint Washington büntetővámot vezet be Indiával szemben az oroszországi kőolajbeszerzések miatt – az erről szóló elnöki rendeletet szerdán tette közzé a Fehér Ház. Az intézkedés alapján az Indiából az Egyesült Államokba érkező áruk után, minden érvényben lévő vámon felül, további 25 százalék vámot kell megfizetni. Az Egyesült Államok 21 nappal a rendelet megjelenése után kezdi alkalmazni a jogszabályt. A rendelet szerint mentesülnek a teher alól azon árucsoportok, amelyek a már érvényben lévő amerikai vámok alól is kivételt élveznek.
Az egyeztetések még folynak Kínával is: egyelőre annyit tudni, hogy a megegyezés szerint az új vámterheket a kínai árura augusztus 12-től kezdik fizettetni az amerikai illetékes szervek. Mexikó is haladékot kapott: a következő 90 napban még a régi vámokat fizethetik a kereskedőik, de úgy tűnik, hogy ezen túl rájuk is a 35 százalékos vámteher vonatkozik majd. A kanadai kereskedők már múlt péntektől 35 százalékos vámteherrel kell, hogy számoljanak. Ehhez hozzátartozik, hogy esetükben az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás értelmében a legtöbb termékre nem vonatkoztatják a vámokat.
EGYESEKRE ÉRVÉNYES, MÁSOKRA ÉRVÉNYESEBB
Az érintett országok hetek óta bizonytalanságban vannak. Trump bejelentését követően sürgős tárgyalások sorát kezdeményezték az amerikai államvezetéssel annak érdekében, hogy minél jobban csökkentsék a rájuk szabott terheket. A helyzet tovább éleződött, amikor Trump 100 százalékos vámokkal fenyegette meg a számítógépes chipek gyártóit, azzal az indokkal, hogy az intézkedéssel a hazai termelést erősítené meg.
„Körülbelül 100 százalékos vámot vetünk ki a chipekre és a félvezetőkre. De ha az Egyesült Államokban gyártják, akkor nem kell vámot fizetni” – mondta szerdán az amerikai elnök újságíróknak a Fehér Házban.
A sajtótájékoztatón Trump az Apple vezérigazgatója jelenlétében elmondta, hogy azok a vállalatok, amelyek már építenek vagy terveznek építeni gyárat az Egyesült Államokban, nem lesznek érintettek. Megjegyezte, ha egy cég ígéretet tesz arra, hogy gyárat épít az Egyesült Államokban, és aztán ezt mégsem teszi meg, akkor visszamenőlegesen fizetnie kell.
Ezzel Trump azt akarja kierőszakolni, hogy a külföldi gyártók a termelésüket helyezzék át az Egyesült Államokba. A legnagyobb termelőket, mint amilyen a tajvani TSMC, a dél-koreai Samsung vagy az SK Hynix, megkímélte az intézkedések alól azzal a magyarázattal, hogy már befektettek az amerikai piacon.
A csütörtöktől érvényesített vámterhek is leginkább a kelet-ázsiai országokat érintik, mégis ezek álltak ellen legkevésbé az új vámok bevezetésének – írja a világsajtó.
A megemelt vámterheket a keleti idő szerint augusztus 6-án 0 óra 1 perckor kezdte el fizettetni az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatala (CBP). Azzal, hogy azt az árut, amelyet az említett időpontig már felpakoltak az Amerikába tartó hajókra, még a korábbi vámokkal terhelik. A régi tarifákkal legkésőbb október 5-ig számolhatnak a szállítmányok forgalmazói, ez után pedig minden beérkező árúra az új vámterhek vonatkoznak – tért ki a részletekre a CBP a hét elején megjelentetett közleményében.
MIK A BEJELENTÉS KÖVETKEZMÉNYEI AMERIKÁBAN?
Korábban a legtöbb ország esetében 10 százalékos alapvámot kellett fizetni az amerikai illetékes szerveknek. A magasabb vámok bejelentését követően az amerikai elnök többször is változtatta a terveket, általában emelve az egyes államokra vonatkozó vámokat. A bejelentett intézkedéseket úgy népszerűsítette, mint az államvezetés törekvését arra, hogy csökkentsék az Egyesült Államok kereskedelmi hiányát.
Eközben az importőrök arra törekedtek, hogy minél nagyobb mennyiségű árut szállítsanak be az Egyesült Államokba még az előtt, hogy az új vámterhek életbe lépnének – tudósítanak a helyzetről a hírügynökségek. Hozzáteszik: mindezek következményeként az első fél évben felborult a kereskedelmi egyensúly. Az 582,7 milliárd dolláros forgalom 38 százalékkal magasabb volt, mint 2024-ben. Ugyanakkor az építőipar 2,9 százalékos visszaesést jegyzett, a Trump által beígért új munkahelyek pedig egyáltalán nem váltak valósággá, sőt csökkent a munkahelyek száma az Egyesült Államokban – tudósít a világsajtó az amerikai helyzetről.
Nyitókép: A manilai kikötő – a Fülöp-szigetek és Indonézia ezentúl 19–20 százalékos vámterheket kötelesek fizetni (Fotó: Beta/AP)
