Szerbiában a legalapvetőbb élelmiszerek is drágábbak, mint a szomszédos országokban, miközben a minőségük gyakran elmarad a kívánatostól.
Ljubodrag Savić, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora szerint ennek több oka is van. Egyrészt a régió más országai, mint például Horvátország és Szlovénia, uniós tagállamként szigorúbb szabályozás alá esnek, ami hozzájárul az alacsonyabb árakhoz és jobb minőséghez. Szerbia azonban, bár vonzó piac, nem tudott hasonló versenyképes környezetet kialakítani.
– A külföldi cégek többsége, amikor 2000-ben megjelentek a hazai piacon, úgy vélték, hogy Szerbia igazi Eldorado lesz, azonban nem a fogyasztók, hanem saját maguk miatt érkeztek ide. Ahelyett hogy egészséges verseny lenne, mint az EU-ban – ahol minőségben és árban is egymással vetélkednek a szereplők –, nálunk rosszabb minőséggel és magasabb árakkal találkozunk – hangsúlyozta Savić.
A professzor szerint ennek több oka is van, de elsőként az állam felelősségét említi:
– Az állam nyilvánvalóan nem végzi el a feladatát. Kérdés persze, hogy tudná-e egyáltalán. Az állam hozta be a nagy áruházláncokat, tehát valamilyen szinten felelős is értük. Ráadásul nem csak Szerbia van így ezzel, sok más hasonló helyzetű ország is ugyanígy jár el – magyarázta a szakember.
– Ahelyett, hogy egymással versenyeznének, gyakorlatilag senki nem akar árat csökkenteni. Még ha nem is beszélik meg, létezik egyfajta hallgatólagos megegyezés közöttük, mindenki viszi a maga üzletpolitikáját, senki nem bántja a másikat, és nincs érdemi verseny – fogalmazott Savić.
Hozzátette, hogy jogszabályi szinten Szerbiában európai szintű törvények léteznek, de azok gyakorlatba való átültetése akadozik.
– Mint sok más területen, itt is jó a törvény, amely szabályozni tudná a versenyt és a piacot. De ha valaki panaszt tesz, az első félidő még rendben is van – jön valaki, jegyzőkönyvet készít. Csakhogy a második félidőben mindig elveszítjük a meccset. Ott dől el minden, ugyanis a végrehajtás rendszeresen elmarad, vagy az illetékes hatóságok egyszerűen nem viszik végig az ügyeket – mondta.
A szakértő szerint a jelenlegi helyzet káros a fogyasztókra, gátolja a piac fejlődését, és torz gazdasági környezetet hoz létre, amelyben a minőség és az árverseny háttérbe szorul, mindez az állam passzivitásával.
Savić úgy véli, hogy a piacok bojkottja sem hozta meg a várt eredményeket.
– A vásárlói bojkottoknak volt némi hatása, de nem hozták meg a kívánt eredményt – állítja Savić professzor.
Mint mondja, a legtöbb akció csupán egy-két napos vásárlásmegtagadásban merült ki, ami önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a kereskedelmi láncok viselkedését tartósan befolyásolja.
– A probléma az, hogy nincs valódi alternatíva. Lehet, hogy van egy-két hely, ahol olcsóbbak az árak, de az nem jelent számottevő különbséget. Így a kereskedők egyszerűen kivárták a vihar elülését, tudván, hogy az emberek végül kénytelenek lesznek visszatérni hozzájuk – magyarázza Savić.
Hozzátette, sok fogyasztó már a bojkott előtt bevásárolt, így a tiltakozó akciók inkább szimbolikus hatásúak voltak, mintsem gazdaságilag hasznosak.
– Valami eredményt azért elértünk, de távolról sem olyan, mint amit reméltünk – fogalmazott.

Nyitókép: A szakember szerint a drágaság ellenére az élelmiszerek minősége gyakran elmarad a kívánatostól (Fotó: pixabay.com)