Olyan stratégia megalapozásán dolgozik a szerb mezőgazdasági minisztérium, amely ötvözi a környezetkímélő gazdálkodást a digitalizációval – ismertette a készülő tervezet céljait Juhász Attila, a szerb agrártárca államtitkára azon a tanácskozáson, amelyet a magyar szakmai nap keretében szervezett a CED közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon. Az Újvidéki Vásár konferenciatermeiben a fenntartható gazdálkodásról és a megújuló energiaforrásokról tartottak előadásokat a magyar szakemberek.
Juhász Attila (Fotó: Ótos András)
A Fenntartható agrártermelés 2024 elnevezésű konferenciát azzal a céllal szervezték meg, hogy serkentsék az ágazatban zajló magyarországi és szerbiai fejlesztések együttműködését. A közös célok megvalósulását úgynevezett B2B-tárgyalások útján is segítették a szervezők, amelyeken a szerb és a magyar cégek érdekeltségüknek megfelelően megalapozhatták az együttműködésüket. A magyarországi előadók a délután folyamán az Európai Unió kiállítóterében is tartottak előadásokat.
A mezőgazdasági minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a szerbiai gazdák lépést tudjanak tartani a digitalizációval, és termelésükbe bevezessék az innovatív technológiákat annak érdekében, hogy harcolni tudjanak a klímaváltozás kihívásaival – hangsúlyozta a tanácskozáson Juhász Attila. Az államtitkár elmondta, hogy Szerbia a párizsi egyezménnyel elfogadta azt, hogy 2023-tól 2030-ig csökkenti a káros gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nemzetközileg is elfogadható szintet ér el ilyen téren. Az egyezmény alapján egy stratégia készült, amelynek szerves részét képezte a környezetkímélő termelés is. A tervezet 2024. évig szólt, így az idén további célokat kell megfogalmazni – mutatott rá Juhász Attila azoknak a tanácskozásoknak a jelentőségére, amelyek által uniós tapasztalatokra épülhet a készülő tervezet.
A téma jelentőségét Skapinyecz Péter, a CED cégvezetője is kiemelte beszédében.
– Egyetlenegy megújuló, de többet elő nem állítható erőforrás van a mezőgazdaságban: ez a talaj. Aki a talajjal jól gazdálkodik, az hosszú időre biztosította az eredményes befektetést. Aki viszont rosszul bánik a termőfölddel, az többéves kiesést is megélhet. A sikerhez megfelelő ismeretekre van szükség: tanácskoznunk kell a lehetőségekről, meg kell hallgatnunk egymás tapasztalatait és azt is meg kell osztanunk egymással, hogy ki és mit kíván tenni az ügyben. A mai napon a magyarországi szakemberek osztják meg a pozitív tapasztalataikat a szerbiai termelőkkel: közös célunk, hogy a gazdálkodásban megőrizzük a megújuló erőforrásokat és ne harácsoljuk ki a földet – hangsúlyozta a CED cégvezetője.
A tanácskozáson Magyarország Agrárminisztériumának képviseletében felszólalt Nagy Attila, a Közös Agrárpolitika Koordinációs Főosztály vezetője is. Előadásában a környezetgazdálkodás szempontjából előnyös növények visszaforgatásának pozitívumai mellett kiemelte a szervesanyag-utánpótlás jelentőségét is, de kitért az uniós lehetőségek racionális kihasználására is.
– Az európai uniós agrárgazdaság kihívás. Ugyanakkor rendkívül széles eszköztár áll rendelkezésre a támogatások terén. A keretet menürendszerként érdemes elképzelni, amiből nem minden tagállam használ minden elemet. Magyarországnak is csaknem két ciklusra volt szüksége ahhoz, hogy olyan hatékony rendszert dolgozzon ki, amely a teremtett világ védelmét is szolgálja. Ezt az egyensúlyt kell majd megtalálnia Szerbiának is, amikor majd az európai uniós csatlakozáshoz érkezik. Elsősorban a fejlesztési támogatások tervezésénél kell arra összpontosítani, hogy a helyi érdekeket, a helyi igényeket kielégítő támogatási formák megfelelő mennyiségben jussanak el a gazdákhoz – mutatott rá a magyar agrártárca képviselője.
A vajdasági gazdáknak nagy szüksége van azokra a tapasztalatokra, amelyek a fenntartható gazdálkodás felé irányítják őket – mondta a sajtó érdeklődésére Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke.
Nagy Miklós (Fotó: Ótos András)
– Jelenleg kiemelten fontos, hogy a termelőinknek olyan információkat, adatokat adjunk át, amelyek segítségével döntéseket tudnak hozni és meg tudják határozni, hogy az elkövetkező időszakban hogyan tervezik meg a termelésüket. Ahogyan 50-60 évvel ezelőtt a vegyszerek használatának módját sajátították el a termelőink, úgy ma a digitalizált eszközök alkalmazásáról tanulnak. Ugyanakkor tudatosítani kell a regeneratív talajművelés jelentőségét is. A nedvesség megtartásának módja mellett a tápanyag-utánpótlás lehetőségeit is meg kell ismerniük.
Ezen témákban már szervezett szakmai előadásokat a szövetségünk is, és ezt a jövőben is folytatjuk – jelentette be Nagy Miklós.
A Master Központban megszervezett tanácskozás résztvevőit Nikola Lovrić, az Újvidéki Vásár vezérigazgatója köszöntötte. Nyitóbeszédet Egri Lilla, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének nemzetközi kapcsolatokkal megbízott főosztályának vezetője tartott, házigazdaként pedig Csáki Mihály, a CED újvidéki irodájának vezetője szólalt fel. A magyar szakmai napot a CED újvidéki és szabadkai irodája Magyarország belgrádi nagykövetségével, Magyarország szabadkai Főkonzulátusával, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamarával, illetve a Magyar–Szerb Üzleti Tanáccsal együttműködve szervezte meg, de a megvalósításban közreműködött a Tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság és a Vajdasági Gazdasági Kamara is.
Nyitókép: A tanácskozás résztvevőit a szervezők nevében Skapinyecz Péter, a CED cégvezetője köszöntötte (Fotó: Ótos András)
