2024. május 9., csütörtök

Ötvenesen nyugdíjba

Ki jogosult korkedvezményre?

A Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO) adatai szerint nagyjából minden  tizedik jelenlegi szerbiai nyugdíjas 65. életévének betöltése előtt vonult nyugállományba, külön feltételekkel, mivel olyan munkahelyen dolgozott, ahol egy-egy szolgálati évre 14-15 hónapot, esetenként másfél évet is elismertek nekik. 

Tavaly év végén 170.426 ilyen nyugdíjas élt az országban, hiszen több tíz olyan ágazat, intézmény, munkahely létezik, ahol kedvezménnyel ismernek el szolgálati időt. Azokról a biztosítottakról van szó, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó munkát végeznek, különösen nehéz, veszélyes, az egészségre ártalmas, illetve olyan munkahelyen dolgoznak, ahol sok év elteltével már nem tudnak úgy teljesíteni, mint korábban. A kérdéskört rendező szabályzat azt is előírja, hogy a munkaadó az említett veszélyes munkahelyek betöltésekor köteles megállapítani a kedvezmény mértékét. A rendes, naptári szolgálati időre maximum 50 százalékot számolhat rá, tehát egy évre legfeljebb másfél évet ismerhet el. Kivételt képeznek a hivatásos katonai szolgálaton levő személyek, akiknek fegyveres akciókba való bevetés, illetve a sebesülésből való felépülés idejére, valamint a fogságban eltöltött időszakra dupla szolgálati időt számolnak el. A kedvezményeket számokkal fejezik ki, tehát pl. a 12/14 azt jelzi, hogy 12 hónapra 14-et ismernek el.

Az intézmények közül a következőkben dolgozók egyes munkatársai, ill. alkalmazottai számíthatnak kedvezményes szolgálati idő elismerésére: Belügyminisztérium (MUP), Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség (BIA), Katonai Biztonsági Ügynökség (VBA), Katonai Hírszerző Ügynökség (VOA), Külügyminisztérium, Büntetés-végrehajtási Igazgatóság, Adórendőrség, Szerbia Katonasága. 2019 végén ebbe a kategóriába sorolták be a belgrádi felső-, valamint fellebbviteli bíróság különleges, illetve háborús bűnök eseteivel foglalkozó osztályának bíráit, akárcsak a szervezett bűnözéssel és háborús bűnökkel foglalkozó ügyészt és ügyészhelyetteseket is. Őket külön kedvezmények illetik meg, ha ezekben a munkakörökben dolgoztak legkevesebb 15 évig. 55 évesen, 25 év szolgálati idővel is megkaphatják az öregségi nyugdíjat.

A munkahelyekre vonatkozó szabályzat szerint korábban nyugdíjba mehetnek számos más szektor dolgozói is. A Blic üzleti rovatának a vonatkozó szabályzatból kiírt listáján ezek az iparágak és munkahelyek szerepelnek: Bányászat, földtani és bányászati kutatások, öntödék és kovácsműhelyek, tűzálló anyagok gyártása, olajtermelés és -feldolgozás, erdészet és faipar, vegyipar, hadiipari robbanóanyagok gyártása, folyami hajóépítés, üveggyártás, közlekedés, távvezetékek építése, építő- és grafikai ipar, bőrfeldolgozás, textil-, gumi- és gyógyszeripar, villamosenergia-termelés, akkumulátorgyártás, húsipar, kábelgyártás, alacsony hőmérsékleten és víz alatt folyó munka, viszkóztermékek gyártása és cellulózipar, klór- és lúggyártás, kommunális munkák, egészségügy, vagongyártás, művészeti tevékenységek, atomerőművek és nukleáris laboratóriumok.

Mint a PIO elektronikus formában is olvasható lapja írja, az előírások az idők folyamán többször változtak, így pl. 1972 végéig a kedvezményes szolgálati időt csak abban az esetben ismerték el, ha több mint 5 évig tartott. 1973-tól törölték ezt a kikötést, 1997-től viszont visszakerült a szabályzatba még szigorúbb formában: Onnan kezdve csak akkor ismerik el a kedvezményt, ha az legkevesebb 10 évre szól, kivéve, ha a biztosítottnál rokkantságot állapítottak meg, amely esetben 5 év is elegendő. 

A társadalombiztosítási intézet honlapján található tájékoztató szerint a korhatár azoknak a biztosítottaknak csökkenthető, akik teljes munkakoruknak legalább a kétharmadát olyan munkahelyen töltötték, ahol kedvezménnyel ismerik el a szolgálati időt. A 12/14-es munkahelyen eltöltött minden 5 évre 1 évvel csökken a korhatár. A 12/15-ös meghatározású munkahelyen minden 4 évre csökkentik 1 évvel a korhatárt, a 12/16-os jelzésű munkahelyen 3 évre adnak 1 év korkedvezményt, a 12/18-as munkahelyek esetében pedig másfél évre jár 1 év korkedvezmény. Mindez az öregségi nyugdíjra vonatkozik, az előrehozott nyugdíjaztatásra nem. A korkedvezményes nyugdíj teljes összegben jár, nincs semmiféle csökkentés. A korhatár legfeljebb 55 évre csökkenthető. Kivételt képeznek azok, akik 12/18-as munkahelyen dolgozták le a kedvezményre jogosító munkakörökben eltöltött idő legalább 2/3-át, ők akár már 50 évesen is nyugállományba vonulhatnak.

Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja