Fejlődő infrastruktúrára van szükség ahhoz, hogy az elektromos járművek piaca is fejlődni tudjon országunkban – mondta Aleksandra Đurđević, a járművek behozatalával foglalkozók országos szövetségének elnöke. A Tanjugnak adott nyilatkozatában pozitív előrelépésként értékelte annak a szerződésnek az aláírását, amely révén zöld töltőállomásokat helyeznek ki a szerbiai autópályák mentén.
Mint arról pár nappal ezelőtt beszámoltunk, a hazai autópályák mellett 320 töltőegységet létesítenek 16 zöldállomáson. A befektetésről szóló közleményben a Szerbiai Utak Közvállalat illetékesei kiemelték: már kiválasztották azokat a cégeket, amelyek megépítik az említett töltőállomásokat.
Az infrastruktúra fejlesztésével megnőhet a lakosok érdeklődése az elektromos autók iránt – szögezte le Đurđević, aki szerint zöldállomások nélkül szinte lehetetlen fejleszteni az elektromos autók eladását.
– Örömmel töltött el bennünket a hír, hogy az állam részt vesz az infrastruktúra létesítésében ugyanis ilyen szempontból jelenleg alacsony szinten van az országunk. Örvendetes az a bejelentés is, miszerint a következő évben minden töltőállomásnak rendelkeznie kell elektromos töltővel: a tervek szerint négy hagyományos kútra egy elektromosautó-töltőt kell kihelyezniük a szolgáltatóknak. Ezek olyan intézkedések, amelyek révén jobbá tehető az ökoszisztémánk – mondta a szövetség elnöke.
Nyilatkozatában kiemelte annak jelentőségét is, hogy az államvezetés komolyan mérlegeli a zöld táblák alapján biztosított támogatások bevezetését is. A gyakorlatban ugyanis kedvezményes pályahasználati díjjal és ingyenes parkolási lehetőségekkel szeretnék ösztönözni a lakosokat a környezetkímélő járművek beszerzésére.
TÁMOGATNI KELL A HIBRIDEK VÁSÁRLÁSÁT!
Đurđević többször is hangsúlyozta, hogy az államilag elfogadott kedvezmények létfontosságúak az elektromos autók piacának fejlesztéséhez. Ugyanakkor kifejezte aggodalmát, hogy az állam egymillió euróval csökkentette azoknak a támogatásoknak a mértékét, amelyekkel a hibrid és a plug-in hibridautók vásárlásához járult hozzá. A benzin- vagy dízelmeghajtású, belső égésű motorral és egy újratölthető akkumulátorral működő villanymotorral is felszerelt járművek ugyanis logikus átmenetet jelentenek az elektromos autók elterjedéséhez azokban az országokban, amelyekben még fejletlen az infrastruktúra – hangsúlyozta az importőrök szövetségének elnöke. Állítását alátámasztotta azzal az adattal, miszerint tavaly csupán 69 ilyen típusú autót értékesítettek az országban.
A szerbiai autópiac ugyanis a mai napig a használt járművek eladásából profitál leginkább: ezen belül is elsősorban a régebbi járművek iránt érdeklődnek a vásárlók – vázolta a helyzetet Đurđević.
– Tavaly 132 ezer használt autót értékesítettek az autókereskedők országunkban. Ezeknek azonban több mint a fele 20 évnél idősebb volt. Ez azt jelenti, hogy a 2023-ban háromszor annyi 20 évnél régebbi autót adtak el, mint amennyi újat – figyelmeztetett a szakember.
MI LESZ AZ EURO3-AS ÉS EURO4-ES MOTOROKKAL?
A szövetség elnöke kiemelte: sokat kell még dolgozni azon, hogy megújuljanak az utakon futó járművek, és olyan autókat vásároljanak az emberek, amelyek kevésbé szennyezik a környezetet. Ennek kapcsán kitért arra a bejelentésre is, miszerint Szerbiában is betiltják az Euro3-as és Euro4-es motorral rendelkező járművek behozatalát, de támogatni fogják a régi autók újrahasznosítását is. Kulcsfontosságú, hogy ezeket az intézkedéseket összhangba hozzák: ki kell védeni ugyanis azt, hogy az újrahasznosítás miatt megnövekedjen a régi autók behozatala – magyarázta a szövetség elnöke.
Hozzátette: égetően szükség van ezen intézkedések bevezetésére, amelyek az elektromosautó-töltő állomások számának növelésével együtt felgyorsíthatják a piac fejlődését is. Jelenleg ugyanis a Szerbia utain közlekedő járműveknek csupán az egy százaléka elektromos, ugyanakkor Európában 14 százalékos arányt tudnak kimutatni. Ezt a különbséget kell „behoznunk” – mutatott rá a járművek behozatalával foglalkozók országos szövetségének elnöke.
Nyitókép: A szerbiai gépkocsiknak csupán az egy százaléka elektromos meghajtású (Fotó: Dávid Csilla)
