2024. április 23., kedd

Szuperszámítógép a kutatók és a gazdaság szolgálatára

Versenyben az ember segítségére siető szoftverekért

A mesterséges intelligencia (MI vagy AI: artificial intellingence) fejlesztésének 2030-ig szóló stratégiája alapján Szerbia a következő két évben 100 millió eurót fordít erre a célra. A dokumentumot kísérő cselekvési terv megvalósításával együtt ez lesz az új kormány egyik legfontosabb feladata – közölte a Helyi Gazdaságfejlesztési Nemzeti Tömörülés (NALED). Az a cél, hogy az AI tekintetében az ország vezető szerephez jusson a régióban.

A NALED e-közigazgatási tanácsának ülésén Stefan Badža, a kormányfői kabinet különleges projektumokkal megbízott munkacsoportjának vezetője kiemelte: az új stratégia arra összpontosít, hogy az újításokat alkalmazó cégeknek rugalmasabb előírásokat és minél több kedvezményt nyújtsanak. Ezen a területen 2023-ban kezdték meg a törvényhozási tevékenység előkészítését, és meghatározták a mesterséges intelligencia fejlesztésének etikai irányvonalait. Az idén továbblépnek, hozzáfognak a jogszabályok kidolgozásához, miközben folyamatosan figyelemmel kísérik az EU aktivitásait. Áprilisra várható az AI-ra vonatkozó rendelet elfogadása. 2026 végéig 30 millió eurót fektetnek még egy szuperszámítógépbe, amelyet ingyenesen használhatnak a kutatók és a startupok, azaz kezdő vállalkozások, 20 millió eurót költenek szoftverekre az állami szektor számára, melyeket elsősorban az egészségügyben, az energiaiparban és a szállítmányozás területén alkalmaznak, és további 30 millió eurót a mesterséges intelligencia fejlesztésének serkentésére. A kezdő vállalkozásokba pótlólagos befektetések is várhatók, ezek negyede ugyanis AI-megoldásokat fejleszt. A NALED emlékeztet arra, hogy Szerbiában 2019-ben készült el az első AI-fejlesztési stratégia, így Délkelet-Európában az első, a világon pedig a 26. olyan ország lett, amely ilyen dokumentummal rendelkezik.

Dragana Ilić, az e-közigazgatási szövetség elnöke, a CETIN gazdasági társaság egyik igazgatója kiemelte, hogy az AI használatának előfeltétele a szélessávú internethez való hozzáférés, amire az idén különösen nagy figyelmet fordítanak. Dubravko Ćulibrk igazgató az AI Intézet aktuális projektumairól számolt be, egyebek között arról, hogy az RTS összes hanganyagának szövegformába való átvitelén dolgoznak, és hogy kifejlesztettek egy szoftvert 53 nyelv fordítására. Az Egészségügyi Minisztériummal együttműködve a mammogramok feldolgozásának olyan modelljén fáradoznak, amely riadóztat, ha egy vizsgálati eredményre az orvosnak különösképpen oda kell figyelnie.

A mesterséges intelligenciára való felkészültség tekintetében 193 rangsorolt ország között Szerbia pillanatnyilag az 57. helyet foglalja el, amivel megelőzi a térség összes többi országát, azaz Horvátország (70. helyezés), Montenegró (78.), Észak-Macedónia (83.), Albánia (89.) és Bosznia-Hercegovina (117.) előtt jár.  

Nyitókép: Dubravko Ćulibrk és Stefan Badža (Fotó: Beta)