Csak az idén több mint 170 000 embert bocsátottak el a munkahelyéről – közölte a Nemzeti Munkaközvetítő Szolgálat. A friss adatok szerint egészen pontosan 172 442 ember maradt munka nélkül, közülük 34 866 technológiai feleslegnek lett minősítve. A hivatalosan bejegyzett munkanélküliek száma így 755 422, vagyis a munkaképes polgárok egyharmada. A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal szakemberei felhívják a figyelmet, hogy ez a szám nem tekinthető véglegesnek, hiszen nem mindenki jelenti be, ha elveszíti a munkahelyét.
Az idén 4267 felsőfokú képzettséggel rendelkező maradt munka nélkül. A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal és az USAID (Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) közös felmérései azt mutatják, hogy tavaly Szerbiában 103 917 munkahely szűnt meg. A legtöbben Vajdaságban maradtak munka nélkül, majd következik Belgrád, Šumadija és Nyugat-Szerbia.
A legveszélyeztetettebb munkakörök – amelyekben a leggyakoribbak az elbocsátások – az építőipar, a textil- és fémipar, valamint a vendéglátóipar. A feldolgozóiparban
32 222 munkás, a kereskedelmi ágazatban 22 275, az építőiparban 14 907, az adminisztrációban, egészségügyben és oktatásban dolgozók közül 13 712-en, a közlekedési, szolgáltatói és információs technológiai szektorban 11 994 -en maradtak munka nélkül.
|
Egymillió-hétszázhuszonnégyezer foglalkoztatott |
|
Az októberre vonatkozó becslések szerint Szerbiában 1 724 752 polgár van munkaviszonyban, 457 emberrel kevesebb, mint az előző hónapban – közölték a Szerbiai Gazdasági Kamara Konjukturni trendovi című folyóiratában. |
|
A foglalkoztatottak száma az ingatlanbizniszben csökkent jelentősebben, valamivel kevesebb, mint nyolc százalékkal. A legnagyobb foglalkoztatottsági növekedést, 1,4 százalékkal a művészet területén, a szórakoztatói és sportágazatokban jegyeztek fel. |
|
Október végén a munkanélküliek száma Szerbiában 752 678, 0,2 százalékkal több, mint egy hónappal előbb, és 2 százalékkal több a tavalyinál. A bejegyzett munkanélküliek száma az előző hónaphoz mérten októberben kis mértékben növekedett, az arányuk akkor 28,35 százalék volt. 2011 októberéhez hasonlítva az egy éve munkára várók 4 százalékkal növekedett, az előző hónaphoz viszonyítva 1500-zal vannak többen. |
Ranka Savić, az Önálló és Független Szakszervezetek Társulásának elnöke rámutatott arra, hogy naponta több mint 300 embert bocsátanak el. Senki sincs biztonságban, hiába az oklevél, még a menő menedzserek is hoppon maradhatnak. A több ezer embert foglalkoztató hatalmas vállalatokban sincs garancia arra, hogy a munkások onnan vonulnak nyugdíjba. Jó példa a Philip Morris dohányipari gyár, amely régen több ezer embernek is munkát adott, ma azonban csak 312 foglalkoztatottja van – mondta Savić.
Dragoljub Rajić, a Szerbiai Munkáltatók Uniójánakképviselője szerint az elbocsátások a rossz gazdasági helyzet logikus következménye, hiszen a kereskedelmi forgalom a 2008-as évhez viszonyítva egyharmaddal csökkent.
Anđelka Marković, a hat civil szervezet által indított munkások jogait védő Méltóságos munka mindenkinek projektum tanácsadója rámutatott arra, hogy az országban
300 000 és 1 000 000 közé tehető a feketén dolgozók száma, mintegy 60 000 ember hónapok óta nem kapott fizetést, a próbaidőre felvett munkásokat pedig sok esetben egyszerűen nem fizetik ki.
