Szerbiában naponta tíz vállalkozás ajtajára tesznek lakatot a Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint. A szerbiai vállalkozó tartozásai az állam felé túllépték a kétmilliárd dinárt, s az adósok listáján több mint százezer kisvállalkozás szerepel. 2008 és 2011 között, vagyis a jelenlegi kormány országvezetése első három évében 7677-tel nőtt a fizetésképtelen kis- és középvállalkozások száma, miközben 61 538-cal csökkent az ott dolgozók száma, s átlagosan 20 százalékkal kevesebb kis- és középvállalkozást alapítottak.
S miközben a termelőágazatokban folyamatosan fogyatkozik a dolgozók száma, aközben az államigazgatásban szakadatlanul nő. Ez javítja fel némiképp a lesújtó szerbiai foglalkoztatási adatokat. A hivatalos adatok szerint 2008 és 2011 között a foglalkoztatottak száma 255 319-cel csökkent, az állásukat vesztettek e nagy tömegének 65,2 százaléka, 166 556 ember a vállalkozó szektorban dolgozott. Ugyanebben az időszakban az államigazgatásban 800-zal több a foglalkoztatott, s növelték alkalmazottaik számát 43 szerbiai községben is. Többen dolgoznak ma az államigazgatásban, mint az egykori Jugoszláviában.
A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai szerint százezer vállalkozás nem elégítette ki kötelezettségeit az államnak, de hogy a körbetartozás révén hányan tartoznak nekik, arról nincs adat. Azt viszont tudjuk, hogy a gazdaságban az átlagos szerbiai fizetési határidő 130 nap. A magánvállalkozások egyik legnagyobb adósa maga az állam és hát a közvállalatok.
Mindezek ellenére a jelenlegi kormányzó párt, magát a vállalatokat most sorra látogató államfőt használva ehhez „reklámarcul”, arra biztatja az ország lakosságát, hogy családi vállalkozásba kezdve vegyék a maguk kezébe sorsuk irányításának a felelősségét. Az állam és aktuális vezetése vajon mikor veszi a kezébe az ország élhető országgá tételének felelősségét? Kezdhetnék a gazdaságnál.
