(Fotó: Molnár Edvárd)
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF-fel) sikertelenül zárult februári tárgyalások óta folyamatosan gyengül a szerbiai fizetőeszköz értéke. Azóta szinte mindennapos hírré vált, hogy az euróval szemben a dinár újabb történelmi mélypontra süllyedt. Így volt ez csütörtökön is, amikor az európai valuta középárfolyama elérte a 111,61 dináros szintet. A pénzváltókban az euró eladási árfolyama 112, a bankokban pedig 114 dinár körül mozgott. A statisztikai adatok szerint a dinár értéke az év eleje óta az európai fizetőeszközzel szemben 8,2 százalékot vesztett értékéből. Annak ellenére, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank (SZNB) az év eleje óta eltelt alig több mint három hónap alatt a dinár védelmében már több mint félmilliárd eurót adott el a bankközi devizapiacon. Tavaly mindössze 90 millió euró került eladásra.
A szakértők egybehangzónak mondható véleménye szerint a közeljövőben nem is reménykedhetünk az árfolyam stabilizálódásában. Hogy ez konkrétan mit jelent, a dinár további értékvesztését az európai valutával szemben, vagy esetleges visszaerősödését – miként Saša Đogović, az IZIT piackutató intézet munkatársa is hangsúlyozza –, az attól függ, hogy sikerül-e a helyreállítani a piac bizalmát. Ez pedig annak a függvénye, hogy sikerül-e „visszaédesgetni” hozzánk az IMF-et, amihez természetesen nem lesznek elegendőek a szép szavak és az üres politikusi ígéretek, hanem konkrét, fájó lépések megtételére lesz szükség, megszorításokra és az úgynevezett nagy ellátórendszerek „reformájára”, ahogy a valóságot elkendőzve mondani szokás. (A nagy ellátórendszerek reformja kifejezés nyíltan sohasem kimondott jelentése az, hogy a költségvetési elosztásban ezentúl kevesebb pénz jut a nyugdíjakra, az oktatásra, az egészségügyre, a közszférában dolgozók fizetéseire, a tudományos kutatásra...) Köztudott, hogy ez a nem kis kihívást jelentő feladat már a következő kormányra hárul, ami azt jelenti, hogy leghamarabb az év második felében lehet hozzákezdeni. Feltéve, ha a megalakuló új államvezetésben meglesz a kellő politikai bátorság. Mellékesen megjegyezhetjük, hogy a jelenlegi kormánynak nem volt mersze e népszerűtlen lépés megtételéhez, és az előzőnek sem.
Saša Đogović szerint az új kormány előtt álló sürgető feladatok a következők: a közszféra reformja, a közfogyasztás és az államadósság csökkentése, a beruházások serkentése, a kivitel növelése és ezzel együtt a külkereskedelmi mérleghiány csökkentése. Az IZIT munkatársa szerint legfontosabb lépés ebben a helyzetben egy IMF-fel kötendő új megállapodás, ami helyreállíthatná a befektetők bizalmát országunk iránt. Addig pedig csak olyan ideiglenes hatású intézkedésekkel lehet enyhíteni a helyzeten, amilyen például az alapkamat magas szinten tartása, ez ugyanis növelheti az érdeklődést a szerb állampapírok iránt. Egy másik, a gazdasági szereplők által is sürgetett lépés Đogović szerint az lehetne, ha az SZNB csökkentené a bankok kötelező devizatartalékainak előírt mértékét, mert így nagy mennyiségű euró áramolhatna a devizapiacra, ez pedig jó hatással lenne a dinár árfolyamára.
