A Vajdaság alatti földgázlelőhelyek valós értéke néhány milliárd dollár értékű, azonban a legnagyobb problémát az említett fosszilis tüzelőanyagok kinyerése okozza – írja a Dnevnik.
Az energiafelhasználást illetően Szerbia nagymértékben függ Oroszországtól, hiszen földgázszükségleteinek közel 90 százalékát tőlük importálja. Kérdéses, hogy az említett lelőhelyek jövőbeni kiaknázása mennyire fog hozzájárulni az ország energetikai önállósulásához. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) mindenesetre a gáztermelés növelésén dolgozik, és amióta az oroszok irányítják a a szerbiai kőolajipari vállalatot, azóta a fejlettebb oroszországi fúrástechnológiák révén a kőolaj-kitermelést is jelentősen megnövelték.
Ez a gázkitermelésre is érvényes. A NIS bejelentette, hogy a modern fúrástechnológiáknak köszönhetően új gázlelőhelyeket találtak Bánátban. Először alkalmazzák Vajdaság területén az úgynevezett „slime hole” fúrástechnológiát.
Ezzel a módszerrel már két fúrást végeztek, egyet Melence, a másikat pedig Nagybecskerek közelében. A NIS szakembereinek az elvárásai bebizonyosodtak, több kisebb gázlelőhelyre bukkantak e fúrások eredményeképp. 2016 végéig a slime hole fúrástechnológiával a NIS 25 kút megnyitását tervezi.
A tavalyi adatok alapján Szerbiában 670 millió köbméter földgázt termeltek ki 95 kútból. A földgáztartalékok nagyságát 30 milliárd köbméterre becsülik. E tartalék pénzbeli értékét nehéz pontosan felbecsülni, de a megközelítő adat megadása nem lehetetlen. Ha például azt vesszük kiindulási alapul, hogy az Oroszországból behozott földgáz beszerzési ára 0,4 dollár, akkor Szerbiában a föld mélye mintegy 12 milliárd dollár értékű földgázvagyont rejt.
