Továbbra sem kell lemondani a szerbiai Fiat gépkocsik oroszországi exportjáról. Optimista vagyok, de Kazahsztán jóváhagyására is szükség van a folyamat megkezdéséhez – nyilatkozta Moszkvából a közszolgálati televíziónak Dušan Vujović pénzügyminiszter csütörtökön.
A tárcavezető a hivatali úton Oroszországban tartózkodó kormánydelegáció tagjaként a napokban egyebek között Oroszország és Szerbia gazdasági viszonyainak elmélyítéséről tárgyalt.
– Egyelőre még mindig egyeztetünk a kérdéssel kapcsolatban, Moszkva azonban már jóváhagyta a vámmentes behozatalt. Még Kazahsztánnak kell ugyanezt jóváhagynia, küldöttségünk pedig igyekszik mindent megtenni ennek érdekében – magyarázta a miniszter, aki arról is említést tett, hogy az idevágó tárgyalásokat (Kazahsztán és a Kereskedelmi Világszervezet között) egy volt egyetemi hallgatója vezette, így első kézből megtudhatja, hogy melyek azok a dolgok, amelyek esetleg változtatásra szorulnak ebben a kérdésben.
Hasonló nyugtató hangnemet ütött meg Aleksandar Vučić kormányfő is, akit – szavai szerint – maga Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosította efelől.
– Beszélgetésünk során felmerült az exportprobléma, és ezzel kapcsolatban Putyin megjegyezte, hogy ha csak Kazahsztán gazdasági és autóipari érdekei miatt feneklettek meg a folyamatok, egyeztetni fog az illetékesekkel, és úgy gondolja, hogy így a problémára gyorsan megoldást találunk – idézte a miniszterelnök.
HA NEM AUTÓK, AKKOR ESETLEG VONATOK, HADÁSZATI TEREPJÁRÓK...
Vujović szerint nemcsak az autókereskedelem, hanem a vasúti közlekedés mentén is tovább fejlődhetnek a két ország gazdasági kapcsolatai.
– Szerbiát nem gátolja meg az orosz féllel kötött eddigi vasúti infrastruktúra felújításáról kötött megállapodása. Úgy gondolom, hogy az Orosz Állami Vasutak komoly partnere lehet az országnak az alkatrészek gyártása terén is – magyarázta a tárcavezető.
A miniszter arra is rámutatott, hogy bár ebben az évben nőtt Szerbia élelmiszer-kivitele Oroszországba, több más téren esett az export, elsősorban az EU és az Egyesült Államok szankciói, másrészt pedig az orosz gyártástechnológiai előírások korszerűsítése miatt.
– Szerbia több piacát is elveszítette az utóbbi években, ezért elkerülhetetlen az itteni gyártási folyamatok felújítása, átvizsgálása. Elsősorban a hadiiparra gondolok – húzta alá a miniszter, aki szerint az oroszokkal való kifejezett együttműködés e téren 5–10 éven belül hozná meg érezhetően a gyümölcsét, később pedig akár tágabb körökben is nyereséget érhet el Szerbia, hiszen több olyan ország is van, amelyekben bizonyos hadászati cikkeket nem készítenek.
– Az ország elsődleges célja azonban mégis az energiaforrások beszerzési kockázatának csökkentése, és önellátóvá válása az élelmiszeripar terén. Csupán ezután beszélhetünk ilyesmiről a hadiiparban is – magyarázta Vujović.
KORSZERŰSÍTENI KELL!
Végül, a moszkvai Innovációs Technológiák Vására kapcsán a miniszter arról beszélt, hogy a modern telekommunikáció, energiaügy és szállítási infrastruktúra terén Szerbiának van még mit fejlődnie, de más téren is komoly hátrányban van az ország, a tárcavezető azonban úgy véli, hogy még nem késő változtatni ezeken a dolgokon.
– A gyártástechnológiák korszerűsítése mellett a társadalmi beidegződéseinken is változtatni kell. Rá kell bírnunk az államvezetést és a polgárokat is arra, hogy nagyobb teret kapjon például a kerékpárhasználat. Az autóhasználatot is csökkenthetnénk néhány egyszerű változtatással. Emellet nagyobb figyelmet kell fordítani a megújuló energiaforrásokra is, és komoly változtatásokat kell kieszközölni a gazdaság terén is. Példaként felhozható Oroszország is, amelynek köztudomásúan óriási az energiatartaléka a hagyományos energiahordozókból, de hatalmas hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrásokra is. Úgy gondolom, hogy ezt a példát nekünk is követnünk kell – fejezte be a miniszter.
