– Úgy vélem, ha még szóba is hozzák az idén a közszféra alkalmazottainak fizetése és a nyugdíj növelésének lehetőségét Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap közös ülésein, az ország csak akkor eszközölhet ki valamit, ha konkrét eredményeket tud felmutatni a gazdasági és a pénzügyi helyzet rendezése, vagyis a már megfogalmazott reformok alkalmazása terén. Tudniillik a valutaalap úgy véli, hogy Szerbia közfinanszírozása rossz állapotban van, és a közadósság miatt válságba kerülhet az ország, ez azonban csupán az előzőleg megkötött megállapodásokban lefektetett, szerkezeti programok tiszteletben tartásával kerülhető el – fejtette ki Jurij Bajec, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora a Magazin Biznis üzleti havilapnak.
Bajec szerint a valutaalap (IMF) nem fog túlságosan szigorúan ragaszkodni az előzőleg megfogalmazott gazdaságélénkítő reformokban lefektetett irányérték-eredményekhez és dátumokhoz, ha azt tapasztalja, hogy a kormány már az év következő felében pozitív irányba tereli a mérleg nyelvét.
– Ezért is irányozták elő, hogy a programot három év alatt kell teljesítenie Szerbiának. Persze az IMF szemében nem lesz pardon, de szerintem az intézet elég rugalmas lesz, ha az adatok elemzése során kiderül, hogy az ország pozitív fejlődési irányt vesz – fejtette ki az egyetemi tanár.
Bajec egyébként Mirko Cvetković, Ante Marković, Mirko Marjanović miniszterelnökök és Dragoslav Avramović bankkormányzó gazdasági tanácsadója volt. Arra az újságírói kérdésre, hogy mit tanácsolna Vučićnak, a jelenlegi kormányfőnek az egyetemi tanár, a következőt nyilatkozta:
– Semmiképpen se álljon meg félúton, és kifogásokat se keressen! A közszférai reformokat egyszerűen véghez kell vinni, ám nem csak szóban, folyamatos halasztgatások közepette. A válságot nem lehet elkerülni a fizetések és a nyugdíjak lefaragásával és áramdrágítással. A kormányfő a többség bizalmát élvezi a parlamentben, támogatják Keleten és Nyugaton, emellett a polgárok között is igen népszerű. Ez utóbbi, a polgári támogatás, a bér- és nyugdíjcsökkentés után sem változott. Hiába azonban minden eddig megtett lépés és a népszerűség, ha az államvezetés az év végéig képtelen lesz némi pozitív eredményt elérni az állami vállalatok szerkezetátalakítása terén. Emellett a közigazgatásban jelen lévő munkaerő-felesleg problémájától sem szabad elzárkóznia, és racionalizálnia kell a maradék állami vállalat üzleti stratégiáit is.
