Első alkalommal történt meg, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rosszul térképezte fel Szerbia gazdasági teljesítményét – nyilatkozta tegnap Aleksandar Vučić kormányfő a Szerbiai Gazdasági Kamarában (SZGK) megtartott, Hogyan működjünk együtt? elnevezésű tanácskozáson.
– Az eddigi kimutatások értelmében a tervezettől fél, illetve egy százalékkal magasabb gazdasági növekedés várható, ezért merem azt állítani, hogy a valutaalap ezzel kapcsolatos számítási helytelenek, hiszen 0,5–1 százalékos gyengülésről adtak előrejelzést. A jobb mutatók persze nem jelentik azt, hogy Szerbia kikerül a válságból, viszont ilyen előrejelzésekkel már abban reménykedhet az ország, hogy két év múlva a növekedés elérheti akár a 3 százalékot is, és ez már a krízisből való biztos kijutást jelentené – magyarázta a kormányfő.
Vučić arról is beszélt, hogy a közeljövőben Szerbiának a befektetések terén is az exportra kell fektetnie a hangsúlyt. Véleménye szerint ezek azok a tényezők, amelyek leginkább segítik a foglalkoztatottság és az életszínvonal növelését.
– A javuláshoz vezető út rögös, viszont a reformlépéseknek, a valutaalapnak és a Világbanknak köszönhetően remélhetőleg már hat hónap múlva előrukkolhatunk olyan javaslatokkal, amelyek megkönnyítenék a polgárok mindennapjait – ecsetelte derűlátóan a kormányfő a jövőt.
SZABÁLYTALANSÁGOK A KÖZSZFÉRÁBAN
Vučić a jó hírek mellett arról is beszélt, hogy a kormány több esetben is helytelenül járt el a reformok alkalmazása során, és ezen mindenféleképp változtatni kell a jövőben.
– Egyes közvállalatokban előfordult, hogy a dolgozók bére az év első három hónapjában, a bércsökkentés ellenére, magasabb volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az illetékes vállalatok több trükk alkalmazásával növelik a koefficienseket, ez pedig azt jelenti, hogy egyes cégek esetében nem lehet beszélni a tízszázalékos csökkentésről – magyarázta a kormányfő.
Véleménye szerint a reformok súlyát csak egyes szektorokban érzik a közszférában dolgozók, míg mások csak visszaélnek a pénzügyi és jogi kiskapukkal, hogy megvédjék bevételüket.
– Ennek ellenére a feldolgozóipar, az építőipar, a kiskereskedelem és az ingatlan-értékesítés terén javultak a gazdasági mutatók – hangsúlyozta a kormányfő.
A VILLANYGAZDASÁGTÓL EGY DINÁRT SEM
Vučić a tanácskozáson arra is rámutatott, hogy a költségvetési deficit a tervezett 55 milliárd helyett 21,5 milliárd dinár az év első három hónapjában. Ez véleménye szerint olyan jó eredmény, amely megelőlegezné a nyugdíjak és a bérek visszaállítását, persze ha ezt jóváhagyja az IMF is.
– Alaptalanok azok a spekulációk, amelyek szerint a kormány még az első negyedévben megtenné ezt a lépést, politikai pontok bezsebelése érdekében. Csupán a nemzetközi pénzintézetek jóváhagyása után lehet erről szó – nyomatékosította mondanivalóját a kormányfő, aki még egyszer figyelmeztetett arra, hogy lassú ütemben várható a javulás, hiszen minden lépését egyeztetni kell a valutaalappal és a Világbankkal.
Vučić arra is rámutatott, hogy a tervezettnél kevesebb deficit annak köszönhető, hogy az állam illetékesei rábírták a közvállalatokat arra, hogy tartsák tiszteletben adótörlesztési kötelezettségüket.
Ennek kapcsán jegyezte meg azt is, hogy egyes vállalatoktól, például a Szerbiai Villanygazdaságtól (EPS) és a Duna Biztosítóintézet nem vár az állam a költségvetésbe egyetlen dinárt sem. Egyrészt az EPS-ben uralkodó áldatlan helyzet, másrészt a villanygazdaság „rabló” viszonya miatt, amelyet a biztosítóval „ápol”.
KÉPTELENSÉG A BÉRNÖVELÉS 2017 ELŐTT
A közszférában dolgozók bérének növelése, valamint nyugdíjemelés nem valószínű a Nemzetközi Valutalalappal kötött megállapodás lejárta előtt, vagyis 2017 végéig – szögezte le tegnap Stojan Stamenković, a Makroekonomske analize i trendovi folyóirat kutatócsoportjának koordinátora.
Mint a szakember kifejtette, a költségvetésről szóló törvény értelmében, valamint az IMF-fel kötött megállapodás szerint a bérek és a nyugdíjak csakis azután növelhetők, ha a bruttó társadalmi össztermék jelenlegi 13 és 10 százalékáról 11 és 7 százalékára csúsznak vissza.
– A hazai bruttó társadalmi össztermék hirtelenszerű, és az IMF megállapodás letelte előtti növelése, amely szerint megvalósítható lenne a bérek és a nygdíjak növelése, csakis a kimondottan derülátó és közel sem reális feltételezések alapján jelenthető ki – mondta Stamenković.
A költségvetési hiány az első negyedévben mintegy 25 milliárd dinár lesz, vagyis fele annak az összegnek (52 milliárd dinár), amennyit az IMF-megállapodásban irányoztak elő.
Stamenković elmondta azt is, hogy az idei költségvetés megalkotásakor a hiányt egy kicsit „komótosra” tervezték, de a számokkal óvatosan kell bánni. Ugyanis az első negyedévben egy kicsit rendhagyó módon és váratlanul ömlöttek be a költségvetésbe egyes állami nagy közvállalatok osztalékai (a Szerbiai Telekom és a Nikola Tesla Repülőtér esetében 8 milliárd dinár, valamint 2,5 milliárd a 4G sebességű adatátvitelű mobilinternet technológiájának szabadalmi jogából eredő bevétel). Ezzel a közvállalatok osztalékaiból eredő éves bevételek szinte fele a költségvetés számláján van, tehát a továbbiakban a befizetések ilyen ütemére nem számíthatunk. Mindenesetre arra a következtetésre juthatunk, hogy az első negyedév eredményei 5–10 milliárd dinárral jobbak a tervezettnél, de ez nem a szürkegazdaság elleni harc következményének vagy a kivitel növelésének tulajdonítható – mondta Stamenković.
