Új energiaügyi távlatokról tárgyalt legutóbb Münchenben Aleksandar Vučić kormányfő és Joseph Biden amerikai alelnök, valamint Victoria Nuland, európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes. A felek egyelőre tervekről beszéltek, ha azonban megállapodnak, akár új gázellátót köszönthet Szerbia – hivatkozott a kormányhoz közelálló hírforrásra a Blic napilap.
– A projektum egyelőre csak tervek formájában él, de egyre komolyabban gondolják a felek az együttműködést. Szerbiának minél előbb be kell kapcsolódnia Európa gázellátási „vérkeringésébe” – magyarázta a napilapnak a nevét eltitkoló forrás.
A szerzett információk értelmében Szerbiába Horvátországból érkezhetne földgáz, a Krka és a Száva folyókon keresztül, ha a horvátok felépítik a folyékony gáz raktározására alkalmas tárolót. A gázt ide katari, algériai és amerikai tartályhajók szállítanák. Az Egyesült Államokból sűrített gáz érkezne, amely drágább lenne. A tervek szerint ebből a horvátországi csomópontból szállítanák az említett energiaforrást Magyarországra és a Balkán többi országába.
Erről az opcióról egyébként már Kenneth H. Merten, az USA horvátországi nagykövete is beszélt, aki már akkor megjegyezte, hogy Amerika Szerbia részvételére is számít a projektum megvalósításában.
Egy másik módszer szerint a bolgár–görög összekötő vezetéken, azaz az IGB-n keresztül érkezne a gáz az országba, a harmadik opció pedig a még el nem készült Adria-gázvezeték kihasználása lenne.
Aleksandar Antić energiaügyi miniszter szerint nincs kétség, Szerbia mindenféleképp a projektum részéve fog válni, és azt is hangsúlyozta, hogy a kormánynak ésszerűen kell felmérni a lehetőségeket.
A napilap felteszi a kérdést: Vajon hogyan fog reagálni Oroszország, az eddigi partner arra, hogy Szerbia az EU felé fordult energiaügyeinek rendezése céljából?
A kormánybeli forrás szerint a lépés nem fog felháborodást kelteni, mivel maga Oroszország állt el a Déli Áramlat kiépítésétől.
Ugyanezen a véleményen van Szergej Gruzinov is, a Moszkvai Egyetem professzora.
– Egy államnak elsősorban a gazdasági trendeket kell követni. Szerbiának pedig azt a piaci opciót kell választania amelyik leginkább megfelel számára. Hiszem, hogy ezzel a lépéssel nem fognak megromlani az Oroszországgal ápolt diplomáciai viszonyai. Másrészt Oroszország jelenleg igen nehéz gazdasági helyzetben van, és emiatt nem éppen nevezhető kiváló üzletpartnernek, emellett politikai megítélése sem a legjobb az utóbbi időben – fejtette ki az egyetemi tanár.
