Az átalányadó emelése miatt a legtöbb kis- és magánvállalkozónak be kell majd zárnia üzleteit – nyilatkozta a Privredni pregled gazdasági napilapnak Dušan Korunoski, a Szerbiai Munkaadók Uniójának parlamenti elnöke, a szóban forgó vállalkozókra kivetett átalányadók emelése kapcsán.
Nagy port kavart a kisvállalkozók körében a jövedelemadóról szóló törvény legutóbbi módosítása, amelynek értelmében emelkedett az említett átalányadó, átlagosan 50, szélsőséges esetekben viszont akár 150 százalékkal is.
Korunoski a napilapnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a pénzügyminisztériumnak és az illetékes adóhivatalnak alaposan át kell alakítania a jelenlegi adópolitikát, hiszen az jelen pillanatban semmi másra nem szolgál, csak a meglevő – amúgy sem rózsás – gazdasági viszonyok gyengítésére.
– Ezek a drákói intézkedések akár több mint 319 000 kisvállalkozás bezárásához is vezethetnek. A vállalkozások fenntartásához szükséges költségek folyamatosan nőnek, a vásárlóerő és a forgalom pedig csökken. Közben az állam úgy próbálja orvosolni a hatalmas költségvetési hiányt, hogy pont őket, a legkisebbeket adóztatja meg még jobban. Ha az illetékesek nem oldják meg ezt a problémát, félő, hogy folytatódnak a felmondások, valamint annak is nagy a veszélye, hogy a vállalkozók egy része feladja és a szürkegazdaságban folytatja – ecsetelte a lehetséges következményeket az elnök.
Milan Knežević, a Kis- és Középvállalkozások Gazdasági Kamarájának nemrégiben lemondott elnöke a napilapnak elmondta, hogy az illetékesek figylemen kívül hagyták az adópolitika legfontosabb alapszabályait.
– Az adótörlesztésnek összhangban kell lennie a törlesztő gazdasági kapacitásával. A közszféra fenntartása egyre több anyagi hozzájárulást igényel, ez pedig a magánvállalkozók adókkal történő folyamatos terheléséhez vezet. Ahelyett, hogy a magánszektor megerősítése érdekében könnyítenének a helyzetükön, egyre több és nehezebb akadályokkal kell szembesülniük a kisvállalkozóknak – mutatott rá Knežević.
Dragan Matić, a Szerbiai Ipari Szakszervezet elnöke arra mutatott rá, hogy az ország adópolitikájában egyre gyakoribbak a változtatások.
– Mint tudjuk, a szolidáris adó nemsokára megszűnik. Ezzel az adófajtával az volt a probléma, hogy az illetékesek bármilyen előzetes gazdasági elemzések lebonyolítása nélkül vezették be. Szakszervezetünk ezért követeli, hogy az átalányadó-módosítás kérdésében végezzék el az elemzéseket, hogy kiderüljön, milyen veszteségeket vagy nyereséget hozhat ez az érintetteknek – fejtette ki a szakszervezeti elnök.
– Az adófizetés kerüléséről tudjuk, hogy nem a kisvállalkozók találmánya. Ennek ellenére az állam illetékesei általuk próbálnak pénzhez jutni, eközben pedig milliárdoktól esnek el, csak azért, mert a cégóriásoktól származó adó nem jut el az adóhivatalig. Emellett a kiterjedt szürkegazdaság miatt is négymilliárd eurótól esik el az állam évente – mutatott rá Matić.
|
Knežević lemondott Milan Knežević a hét elején nyilatkozta a Pvivredni pregled gazdasági lapnak, hogy már nem áll a Kis- és Középvállalkozások Gazdasági Kamarájának élén. A mindössze két hónapja működő szervezet éléről Knežević azért távozott, mert elégedetlen a kamara és az országvezetés viszonyával. Szerinte sem az illetékesek minisztériumok, sem a kormány nem veszi komolyan és nem tartja tiszteletben a kamara javaslatait. |
A szakszervezeti elnök szerint a folyamatos felmondások eleve rossz hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre és az adópolitikára is.
Hasonlóan vélekedett Zoran Vujović, a Kis- és Középvállalkozások Társulásának ügyvezető igazgatója is.
– Amíg továbbra is csökken a munkahelyek száma, addig az ország tartozásai folyamatosan halmozódni fognak. Szerbiai így csődbe jut. Az illetékeseknek radikális megszorításokat kellene bevezetniük a közszféra finanszírozását illetően, és kedvező gazdasági klímát kell kialakítaniuk a vállalkozók számára, nem pedig újabb kötelezettségekkel terhelni őket – fogalmazott a főtitkár, valamint azt is megemlítette, hogy egyesületük hivatalos úton fogja követelni Aleksandar Vučić kormányfőtől, hogy töröljék el a közszférában a felügyelő- és az igazgatóbizottsági tagoknak járó havi juttatásokat, ezzel évente 500 000 eurót takaríthatna meg az állam.
