Tavaly összesen 38 876 szerb állampolgár kapott Hartz IV munkanélküli segélyt Németországban, és ezzel a számadattal Szerbia polgárai a hatodikak a német Focus magazin listáján, amely a külföldiek segélyigénylési adatait közölte.
Németországban jelenleg csaknem 6 millióan igénylik ezt a segélyt, ebből 4,8 millió német, 1,21 millió külföldi állampolgár, ebből pedig 300 ezer érkezett uniós tagállamokból.
Első helyen a törökök állnak 384 263, a második helyet a lengyelek jegyzik 69 626 személlyel, a harmadik helyen az olaszok (62 660), negyediken az irakiak (51 963), ötödiken oroszok (42 516), hatodikon pedig a szerbiai állampolgárok 38 876 személlyel, akiknek egyébként tavaly a német állam 208,8 millió eurót juttatott segély formájában.
A Hartz IV egy hosszú távú anyagi segély, amelyet három hónapnyi németországi tartózkodás után lehet igényelni a személyi igazolvány felmutatásával, illetve a bejelentett lakcím igazolásával. A Hartz IV kereteiben a lakbért, illetve a fűtés átalánydíját a német hivatal közvetlenül a bérbeadónak utalja, a segély fennmaradó részét kapja meg a segélyezett, ebből kell állnia a rezsi további részét, illetve a megélhetését.
A segéllyel kapcsolatban több német politikus is állást foglalt. Angela Merkel német kancellár a Passauer Neue Presse lapnak adott nyilatkozatában úgy értékelte, hogy az EU nem szociális unió, és hogy véli, azoknak nem kellene kapni a Hartz IV-et, akik csak a munkavállalási lehetőségek miatt tartózkodnak az országban. A kancellár nyilatkozata kiváltotta az ellenzék reakcióját, akik jobboldali populista frázisok pufogtatásával vádolták meg őt.
A német média a segélyek vitatott kérdésével már más esetben is foglalkozott. Történetesen egy Lipcsében élő román nő miatt, aki az Európai Unió bíróságához fordult és vádat emelt a német illetékesek ellen a Hartz IV „felelőtlen és kritériummentes” osztogatása miatt. Ítéletet még nem hoztak az ügyében.
