Egy átlagos négytagú család havi költségeinek fedezésére a múlt hónapban átlagosan 65 465 dinárra volt szükség. Ez az összeg, a statisztikai adatok szerint másfél átlagbért, azaz 45 874 dinár tett ki a múlt hónapban.
A nyugdíjak reálértéke 2013 év vége óta 4,8 százalékkal csökkent (Fotó: Dávid Csilla)
A nyugdíjasoknak a fogyasztói kosár tartalmának fedezésére átlagosan három átlagnyugdíjra volt szükségük, de azok a nyugállományba vonult polgárok, akik minimális havi juttatást (13,223 dinár) kapnak, akár öt nyugdíjat is fizethettek ugyanezért – ha volt nekik miből.
A helyzet nem rózsás a minimális fogyasztói kosarat illetően sem, hiszen ennek értéke 33 975 dinár. Ezt az összeget a statisztikai átlagbérből még ki lehet fizetni, és marad is a keresetből. A valóságban azonban legtöbben nem keresnek többet 24 ezer dinárnál, így még a minimális fogyasztói kosár tartalmának megfizetése is gondot okoz. Ugyanez érvényes a nyugdíjasokra is, hiszen egy nyugdíj sehogyan sem elegendő erre a célra.
Az adatokból is látható tehát, hogy már a statisztika sem fest kedvezőbb képet a valódinál, pláne a nyugállományba vonult polgárok számára.
Milan Nenadić, a Vajdasági Nyugdíjasok Szövetségének elnöke a Politika napilaphoz intézett nyilatkozatában arra mutatott rá, hogy a nyugdíjak reálértéke 2013 vége óta csaknem 4,8 százalékkal csökkentek, és további csökkenés várható.
– Amikor a statisztika is ilyen kedvezőtlen adatokról számol be, nincs helye a nyugdíjösszegek további csökkentésének, még akkor sem, ha ilyen viszonyok uralkodnak egy országban, mint jelenleg. A nyugdíjasok abban reménykednek, hogy október elsején (amikor a kormány a bérek és a nyugdíjösszegek összehangolásáról, valamint a közszférában bevezetendő bértábláról fog tárgyalni) az illetékesek 1 százalékkal növelik ezeket a juttatásokat.
Az országban élő majd 1,7 millió nyugdíjasnak tehát október elsejéig több kérdése marad megválaszolatlan. A fent említett összehangolásról még az előző kormány döntött, a jelenlegi pedig azóta sem vetette fel ezt a kényes témát. Egyedül Lazar Krstić pénzügyminiszter tett utalásokat arra, hogy csökkenhetnek a nyugdíjak, egyebek között azért is, mert a Nemzetközi Valutaalap képviselői is ragaszkodnak ehhez, hiszen úgy vélik, hogy az átlagnyugdíjnak az átlagbér 43,3 százalékát kellene kitenni (jelenleg ez az arány 52,7 százalék).
Nenadić a napilapnak arról is beszámolt, hogy a nyugdíjösszegekkel kapcsolatos kérelmeikkel már több ízben fordultak a kormány illetékeseihez, de eddig hiába. A szövetség kérvényével azt igyekezett volna elérni, hogy a nyugdíjak összegét fokozatosan növeljék, évente egy, illetve fél százalékkal 2016-ig.
Bárhogy alakul a helyzet októberben, ilyen statisztikai adatok láttán elmondható, hogy az emlegetett egy százalék sem fog drámai változást hozni. Ugyanez a bérekre is elmondható.
