A Milka csokoládét, a kozmetikumokat, az élelmiszert, a dohányipari termékeket, a kőolajszármazékokat és egyéb termékeket egyre nagyobb mértékben történő csempészése miatt a legálisan működő kereskedőcégek, valamint a szerb állam évente több százmillió euró bevételtől esik el. Becslések szerint a szürkegazdaság évente 3 milliárd euróval károsítja meg az államkasszát.
Stanka Pejanović, a Mercator csoport igazgatóbizottságának és a Szerbiai Menedzserek Szövetsége igazgatóbizottságának tagja kijelentette, hogy Szerbiában 32 százalék a szürkegazdaság GDP-hez viszonyított aránya.
– Amikor megkérdem az embereket, hogy miért vásárolnak kozmetikai szereket a piacon, azt válaszolják, hogy 20 százalékkal olcsóbbak, mint másutt – mondta Pejanović.
Marko Milanković, a Nelt cég kommunikációs menedzsere azt állítja, hogy csak a Milka csokoládé csempészéséből az államot tavaly mintegy 2 millió euró veszteség érte. A szürkegazdaság tönkreteszi a normális üzleti viszonyokat, és a kárt nem lehet pénzben kifejezni – véli Milanković.
Az utóbbi években a szürkegazdaság komoly gondokat okozott a kőolajszármazékok piacán is – mondta Tomislav Mićvović, a Szerbiai Kőolajipari Társaságok Szövetségének titkára. Mićvović szerint 2011-ben és 2012-ben a veszteség elérte a 100 millió eurót.
Slobodan Sokolović a kőolajipari szövetség főtitkára szerint tavaly a kőolajszármazékok csempészése miatt 130 millió kárt szenvedett el az államkassza.
– Az államnak szigorítani kellene az ellenőrzésen. Jelenleg 2 millió dinárt különít el ellenőrzésre, amely csak 30 létesítmény felügyeletére elegendő, az országban viszont több mint 1200 töltőállomás működik. Becslések szerint felügyelőszolgálatnak legalább 15 millió dinárra lenne szüksége – mutatott rá Sokolović.
Olivera Papić, az Amerikai Gazdasági Kamara és a Centroštampa képviselője kijelentette, hogy a szürkegazdaság következményeit a kioszkokban is érezni lehet.
– Az illegális kereskedelem miatt csökken a cigaretta és egyéb termékek eladása is, ugyanis ezeket a termékeket a cigaretta mellett szokták vásárolni az emberek – mutatott rá Papić.
Goran Pekez, a Japan Tobacco International nyugat-balkáni ügyvezető és kommunikációs igazgatója szerint 2012 októbere óta a szürke zónában való kereskedés miatt mintegy 200 millió eurót veszített az ország. Pekez kifejtette, hogy a cigarettacsempészet miatt a legális kereskedelem forgalma 20 százalékkal visszaesett, mivel minden egyes kilogramm illegálisan eladott dohány miatt 10 500 dinárral kevesebb a legális forgalmazók bevétele.
– A közszférában levők fizetésének 10 százalékos lefaragásával az állam az év végéig 120 millió eurót takarít meg, ez az összeg azonban csak fele annak, amelyet a vágott dohány csempészete miatt szenved el az államkassza – hívta fel a figyelmet Milan Ćulibrk, a NIN hetilap főszerkesztője.