A kormány gazdaságélénkítő akcióterve 2015-ben és 2016-ban évente 140 millió eurót fordítanak a költségvetésből, a hitelekre szánt állami támogatás pedig további 60 millió eurót emészt majd fel. A külföldi befektetők és a hazai vállalatok képviselői üdvözölték a bejelentett intézkedéseket a foglalkoztatási támogatásokról, a szürkegazdaság elleni harcról, a bankárok úgyszintén pozitívan nyilatkoztak a kilátásba helyezett állami kamattámogatásokról. A bírálók szerint azonban a szubvenciókon alapuló intézkedések erősítik az állam szerepvállalását a gazdaság működésében.
Aleksandar Vučić kormányfő hétfőn találkozott a szerbiai bankszféra képviselőivel, a külföldi befektetőkkel, a hazai vállalatok vezetőivel, valamint az egyik legsúlyosabb helyzetben levő gazdasági ágazat, az építőipar képviselőivel. Még Miroslav Mišković és Milan Beko is jelen volt, amit Vučić természetesnek nevezett, mondván, hogy vállalataik az ország legnagyobb adóbefizetői közé tartoznak. Az igazságszolgáltatás pedig csak végezze a maga dolgát – tette hozzá.
A hétfői tízórás maratoni találkozó utáni első értékelések, reagálások kedden hangzottak el a közgazdászok, a bankárok és a politikusok részéről.
MENNYIT MENNYIÉRT?
Lazar Krstić pénzügyminiszter kedden a szerbiai közszolgálati televízióban arról beszélt, hogy a kormányfő által ismertetett gazdaságélénkítő akciótervre 2015-ben és 2016-ban évente 140 millió eurót fordítanak a költségvetésből, a hitelekre szánt állami támogatás pedig további 60 millió eurót emészt majd fel. Az adókedvezmények és a szürkegazdaság elleni harc költségháttere nincs beszámítva az összegbe – pontosított a pénzügyminiszter.
Krstić agresszív fellépést ígért a szürkegazdaság elleni harcban, a gazdaság kifehérítésében ugyanis hatalmas lehetőségek rejlenek, becslése szerint 500–700 millió euróval nőhet ezáltal a költségvetés bevétele éves szinten. A szürkegazdaság elleni küzdelem pozitív, ösztönző intézkedéseket is magába foglal. Ezt szolgálja majd az a kedvezmény, hogy bármely munkaadó, aki új munkahelyet nyit – legyen hazai, vagy külföldi –, mentesülhet az új munkavállaló után fizetendő adók és járulékok 70 százaléka alól.
A kérdésre, hogy ennek mekkora a költségháttere, Krstić azt válaszolta, hogy ez igazából nem terheli a költségvetést:
– Ezek olyan adók és járulékok, amelyek egyébként nem léteznének, hiszen ezek a munkahelyek sem volnának. Ellenkező esetben ezek az emberek feketén dolgoznának, vagy egyszerűen munka nélkül maradnának.
AKARAT ÉS ERŐ
Željko Sertić, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke kedden Nišben, a Philipp Morris dohánygyárban tett látogatása alkalmával kijelentette: először érezhető az akarat és az erő, hogy végre ténylegesen változtassanak annak érdekében, hogy a gazdasági környezetet jobbá tegyék.
– Ígéretek eddig is voltak, de nyilvánvaló, hogy a politikai elit nem állt készen, az államnak pedig nem volt ereje és képessége ahhoz, hogy az ígéreteket meg is valósuljanak.
Sertić szerint fontos, hogy Aleksandar Vučić bejelentette, „kérlelhetetlen harcot indítanak a szürkegazdaság ellen.”
Nebojša Savić, a bankkormányzók tanácsának elnöke kedden a Pink Televízióban nyilatkozva rámutatott arra, hogy Szerbia azon országok közé tartozik, amelyekben a szürkegazdaság aránya meghaladja a harminc százalékot. Ezt az arányt azonban meg kellene felezni.
A szerb gazdaság a versenyképesség tekintetében jelenleg a 101. helyen van egy 148 országot felölelő mérvadó felmérés szerint, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a gazdasági környezetet jobbá tegyük. Ezt szolgálják a most ismertetett gazdaságélénkítő intézkedések, amelyek között vannak rövid és hosszú távúak is. Savić szerint rövid távon a legfontosabb, hogy helyzetbe hozzák az üzleti szféra képviselőit. Ehhez azonban sürgősen el kell hárítani azokat a szükségtelen bürokratikus akadályokat, amelyek nehezítik a vállalkozók életét.
Hasan Hanić, a Belgrádi Bankár Akadémia dékánja jónak tartja az intézkedéseket, amelyeket a kormányfő ismertetett hétfőn a bankszektor képviselőinek találkozóján. Üdvözölte azt a döntést, hogy a hitelfolyósítás ösztönzésére az állam szubvencionálni fogja a folyósítandó hiteleket, hiszen ez megoldást jelenthet a szerb gazdaság egyik legfőbb problémájára, a megromlott fizetőképességre.
FELMELEGÍTETT MÓDSZEREK?
Vladimir Gligorov közgazdász szerint a hétfőn ismertetett intézkedések, legalábbis az alapján, ami a sajtóban megjelent információkból kiolvasható, erősödik az állam szerepvállalása a gazdaság működtetésében. A bejelentett intézkedések egyebek között kamattámogatásra, foglalkoztatási támogatásra és lakásépítési támogatásokra vonatkoznak.
– Ez tehát az eddigi politika folytatása, de az állam jóval nagyobb költségvetési hozzájárulását igényli a bejelentett szubvenciók miatt.
Gligorov szerint ezek szükséghelyzetben kikényszerített intézkedések.
Saša Radulović korábbi gazdasági miniszter szerint a kormányfő által ismertetett gazdaságélénkítő intézkedések az állami támogatásokon téves gazdaságpolitika folytatását jelentik, amik igazából csak a tönkrement vállalkozók megmentését szolgálják, és nem a szerb gazdaság fellendítését.
A szürkegazdaság elleni bejelentett küzdelemről úgy vélekedik az exminiszter, hogy az addig eredménytelen lesz, amíg nem csökkentik jelentős mértékben az adókat és a járulékokat, és amíg nem vezetik be a progresszív adózást.
