A hónapok óta zajló ukrajnai események nemcsak az ukrán társadalomnak okoznak problémát. A szakértők egyetértenek abban, hogy az ukrán válság egész Európára, többek között Szerbiára is hatást gyakorolhat. A problematikus kérdések közé tartoznak a Déli Áramlat gázvezeték munkálatai is.
EURÓPÁNAK SZÜKSÉGE VAN AZ OROSZ GÁZRA
A orosz oldal szerint a munkálatok gond nélkül fognak zajlani. Erről számolt be a Tanjug hírügynökség is.
Szergej Mazanov, a Gazprom Novi Urengojban található gáztározójának vezérigazgatója a legutóbbi sajtónyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a csővezeték munkálatai nemsokára megkezdődnek, és problémamentesen fognak zajlani, de arra is figyelmeztetett, hogy ha az európai partnerek más gázellátási alternatívákat keresnek, az orosz gázipar az ázsiai piacon is társakra találhat.
A vezérigazgató abbéli nemtetszésének adott hangot, hogy a krími helyzet miatt a politika is belekeveredett a gázellátás kérdésébe. Ennek ellenére biztosította az újságírókat arról, hogy Európával nem szakítják meg az üzleti kapcsolatot, hiszen az orosz gáz a legolcsóbb energiaforrások közé tartozik. Arról is beszélt, hogy az orosz kormány eddig még nem gördített akadályokat a gázipari vállalatok és európai üzletfeleik elé. Mellesleg úgy értékelte, hogy a kialakult politikai helyzet semmiféle hasznot nem hoz sem az orosz gázipari vállalatoknak, sem üzletfeleiknek.
Az orosz vállalatóriás, a Gazprom a tavaly harminc százalékkal növelte európai gázellátását. Mazanov szerint ez mindenféleképp azt jelzi, hogy a kontinens országainak szükségük van az orosz gázra.
A vezérigazgató arra is kitért, hogy nem számít olyan gázválságra, mint amilyen 2009-ben volt, ha ez mégis bekövetkezne, akkor a baj közel sem lesz akkora, mint öt évvel ezelőtt, és nem fog jelentős hatást gyakorolni vállalatukra.
Ugyanezen a sajtótájékoztatón Nikolaj Tucsa, a Novi Urengojban található gáztározó vezérigazgató-helyettese arra figyelmeztetett, hogy már egy ideje ázsiai partnerekkel is tárgyalnak, és nem éri őket hatalmas veszteségként, ha a Nyugat nem tart tovább igényt szolgáltatásaikra.
A DÉLI ÁRAMLAT NEM PRIORITÁS
Az ukrán válság miatt Oroszországgal vitába keveredő Európa Unió egyes képviselői nem tekintik első számú prioritásnak a gázvezeték kiépítését. José Manuel Barosso, az Európai Bizottság (EB) elnöke legutóbbi bulgáriai látogatása során arról nyilatkozott, az unió közel áll a projektum leállításához.
Később a bizottság képviselői azt nyilatkozták a brit Telegraph napilapnak, hogy az EB támogatja a vezeték kiépítését, ha azok megfelelnek az EU által támasztott követelményeknek. Sabine Berger, Günther Oettinger európai uniós energiaügyi biztos szóvivője nem véleményezte Barosso legutóbbi idevágó nyilatkozatát, viszont arról tájékoztatta a hírügynökséget, hogy az unió más lehetséges partnerek után is kutat, nem azzal a szándékkal, hogy felfüggessze oroszországi üzleti kapcsolatait, csupán a gázellátási lehetőségek palettáját szeretné kiszélesíteni. Megemlítette, hogy az EU továbbra is együttműködik orosz partnereivel, ám arra is rámutatott, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az EU és Oroszország közötti viszonyt.
A Telegraph nem hivatalos brüsszeli belső forrásokra hivatkozva azt írja, hogy ha Oroszország nem járul hozzá az ukrán válság megoldásához, akkor ez átfogó gazdasági szankciók bevezetésének sorát vonná maga után, ami az orosz Gazpromot is érintené, így – közvetve – hatást gyakorolna a Déli Áramlat kivitelezésére is.
Cathrine Ashton, az EU külügyi főképviselője egyébként nemrégiben tájékoztatott arról, hogy a unió illetékesei április 14-én tárgyalnak azokról az új követelményekről, amelyeket Oroszország elé támasztanak, a Telegprah pedig néhány napja írt Barosso bulgáriai látogatásáról, ahol a bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy az EU közel áll azon döntés meghozatalához, amely az ötvenmilliárd dolláros költségű beruházás munkálatainak leállítását jelentené. Barosso a bolgár politikusokkal folytatott beszélgetésében ezt a lépést úgy értékelte, mint komoly figyelmeztetést a Kremlnek a krími események miatt. A Telegraph közlése szerint Barroso kommentárjai alapján a Déli Áramlat projektum, annak ellenére, hogy hivatalosan még nem szüntették be, „politikailag egy halott” tervezet.
A gázvezeték építésének munkálatai már Oroszországban és Bulgáriában is megkezdődtek.
