Sztrájkba léptek tegnap a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO) alkalmazottjai amiatt, mert az Állami Számvevőszék javaslatára harminc százalékkal csökkentették az alapban dolgozók fizetését. A nyugdíjalap szakszervezetében azt ígérik, a munkabeszüntetés ebben a hónapban még nem befolyásolja a nyugdíjak kifizetését, a márciusi havi juttatást idejében megkapják nyugdíjasok: az első részlet március 10-én érkezik a folyószámlákra, azok pedig, akikhez házhoz érkezik nyugdíj március 11-étől várhatják a kézbesítőt.
Gordana Stanojević, a nyugdíjalap belgrádi fiókszakszervezetének elnöke tegnap megerősítette, hogy az áprilisi nyugdíjakat mindenképpen megkapják a nyugállományba vonult polgárok. Ugyanezt azonban nem tudta szavatolni a következő hónapra, mivel a sztrájk miatt csökkentett létszámmal dolgozik az alap.
– Konkrétumokkal egyelőre nem szolgálhatok. Nem az a célunk, hogy ügyfeleinknek fejfájást okozzunk, sajnos egyelőre nem tudunk semmit sem szavatolni – húzta alá Stanojević.
A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapban tegnap kezdtek általános sztrájkba, és a szakszervezet szerint addig tart a munkabeszüntetés, amíg követeléseiket nem teljesítik. A tiltakozás tehát addig folytatódik, amíg az alap munkatársainak 30 százalékkal csökkentett bérét vissza nem állítják az eredeti összegre.
Ljiljana Kremić, az alap egyesült szakszervezetének elnöke a hírügynökséghez intézett nyilatkozatában elmondta, hogy ha három napon belül nem sikerül az elégedetlen munkásoknak megegyezésre jutniuk az illetékes szervekkel, sztrájkolók fognak érkezni egész Szerbia területéről, hogy a pénzügyminisztérium, illetve a kormány épülete előtt tüntessenek.
A PIO belgrádi fiókintézetében egyébként 700-an dolgoznak, az alap pedig országszerte 3300 személyt foglalkoztat.
A szakszervezeti elnök arra is emlékeztetett, hogy a munkások elégedetlensége azután kezdődött, miután az Állami Számvevőszék javaslatára harminc százalékkal csökkentették az alapban dolgozók fizetését. Kremić szerint van megoldás erre a problémára, csupán az illetékes állami szervek jóindulatára van szükség. Azt is kifejtette, hogy a szóban forgó szervek közül többet is felkerestek még a munkabeszüntetés megkezdése előtt, ám azok nem voltak hajlandók fogadni őket.
Az újságíróknak a nyugdíj- és rokkantbiztosítási alapban azt nyilatkozták, hogy a kormány nem mutatott érdeklődést, hogy aláírja azt a határozatot, amellyel visszaállítaná a munkások bérét a régi összegre, addig amíg meg nem a közszférában dolgozókra vonatkozó bértáblát.
Az alap munkásainak márciusi átlagbére 53 ezer dinárt tett ki, az áprilisi pedig – harminc százalékos csökkentés után – 39 ezret. Kremić hozzáfűzte, hogy az alkalmazottak 66 százaléka egyetemi végzettségű, és leginkább azokat a munkásokat sújtja a bércsökkentés, akiknek eleve alacsony a keresetük.
– A takarítónőknek harminc százalékkal csökkentették a bérét, az alap igazgatójának pedig csak nyolccal. Ez kicsit furcsán hangzik, nem? – mutatott rá a szakszervezeti elnök.
A fizetéscsökkentés és a sztrájk kellemetlenségeit a nyugdíjasok is érzik. A Tanjugnak többen is arra panaszkodtak, hogy az átlagos tizenöt perces várakozási idő egy vagy több órára duzzadt, mivel leginkább csak minden ötödik tolóablaknál fogadják a feleket.
A nyugdíjalap honlapján olvasható adatok szerint a PIO igazgatójának bére 2013 júniusában 156 067 dinárt tett ki, a helyettesé pedig 113 775 dinárt, ugyanakkor az igazgatóságon dolgozó szakmai munkatárs 57 628, a főtanácsadó pedig havi 29 960 dinárt kapott kézhez.
