A Szerbia számára jóváhagyott hitelek le nem hívása miatt a 2009 és 2013 között mintegy 22 millió euró értékű büntetőkamatot kellett kifizetni az államnak. Az elmúlt tíz évben Szerbiának több mint 5 milliárd eurós hitelt hagytak jóvá, viszont a projektumok hiánya miatt az összegnek mintegy harmadát tudta csak lehívni. A nem kihasznált hitelek utáni büntetésekre az állami kasszából 14,92 millió eurót, a közvállalatokon keresztül pedig 7,51 millió eurót fizettek ki. A Pénzügyminisztérium adatai szerint az elmúlt tíz évben különböző projektumokra mintegy 5,05 milliárd eurót hagytak jóvá, de ebből csak 1,49 milliárd eurót használtak ki.
Vladimir Gligorov, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének munkatársa azt állítja, hogy a hitelek kihasználatlansága a projektumok hiánya miatt következik be.
– Megegyezésnek kellene születnie arról, hogy mibe érdemes befektetni, és pontos, részletes beruházási tervvel kell rendelkezni minden pályázónak. Szerbiában leggyakrabban se megegyezés, se terv nincsen. A közszférában és a privát szektorban sokszor rögtönöznek, és a hitel felhasználását illetően saját belátásuk szerint váltogatják az elképzeléseket, a célokat – mutatott rá Gligorov.
– Szerbiában hiányzik a megfelelő adminisztráció, amely azért (is) okoz gondot, mert a nemzetközi intézmények a hitelek megpályázásakor a precíz tervek mellett általában alapos dokumentációt is elvárnak. Ha a külföldi hitelezők figyelembe veszik, hogy Szerbia úgynevezett abszorpciós, tőkefelhasználási képessége gyenge, akkor a hitelezők azt a következtetés vonhatják le, hogy nem érdemes ennyit pénz adni, azt ehelyett máshol ruházhatják be – figyelmeztetett Gligorov.
Freek Janmaat, az Európai Unió szerbiai küldöttségének európai integrációs és gazdasági ügyekkel megbízott részlegvezetője szerint a helyzetet jól meg kell vizsgálni.
– Szerbia fő hitelezői nagyon komoly nemzetközi pénzintézetek, például a Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB), vagy az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD). Nagyon fontos, hogy a hitelkérelmezők jól kidolgozott projektumokkal rendelkezzenek, hogy ki tudják használni a hiteleket – hangsúlyozta.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint évről évre kevesebb hitelkérelem érkezik, a le nem hívott hitelek utáni büntetőkamatok viszont növekednek. 2009-ben 2,06 millió euró, 2010-ben 2,13 millió euró, 2011-ben 4,47 millió euró, 2012-ben 5,57 millió euró, 2013-ban pedig 7,73 millió eurós büntetést kellett kifizetni a szerb államnak.
2013-ban Szerbia számára 1,01 milliárd eurós hitelt hagytak jóvá. Ebből az EIB 150 milliót hitelezett a kis- és középvállalatok számára, Oroszország 579,37 millió eurónyi hitelt hagyott jóvá a szerbiai vasútvonalak építésére és javítására, a Kuvait Pénzügyi Alap a Szerbiai Vasúti Közvállalat számára 25 millió eurót hitelezett, Kína 217,08 millió eurónyi hitelt hagyott jóvá a 10-es közlekedési folyosó kiépítésére, a KfW német fejlesztési bank pedig 46 millió eurót hitelezett Vranje, Kruševac és Užice csatornahálózatának kiépítésére.
