Közvetlenül az új kormány megalakulása után folytatódnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel – nyilatkozta Lazar Krstić pénzügyminiszter a NIN hetilap legújabb számában.
A tárcavezető a vele készített interjúban elmondta, hogy az új kormány megalakulása után a soron következő hároméves hitelmegállapodásról tárgyalnak majd a valutaalappal.
– Egy elővigyázatossági készenléti hitelkeret-megállapodásról van szó, amely nem kötelez a hitel összegének lehívására – fejtette ki Krstić.
Lazar Krstić, a pénzügyi tárca vezetője – állítólag biztos helye van az új kormányban (Fotó: Beta)
Elővigyázatossági készenléti hitelkeret-megállapodást (Precautionary Stand-By Arrangament) azok az országok kérnek, amelyek nem szándékoznak lehívni az hitelösszeget, de fenntartják a lehetőségét, hogy szükség esetén lehívják. Ez a hitelmegállapodási forma a készenléti hitelkeret-megállapodás (Stand-By Arrangement) továbbfejlesztett változata.
A pénzügyi tárca vezetője azt nyilatkozta, hogy az új kormány elsősorban a minél optimálisabb költségvetési megtakarítást tűzi ki célul.
– Ahhoz, hogy a költségvetési hiányt hatékonyan csökkentsük a hazai össztermék (GDP) 2-3 százalékára, jelentős takarékossági intézkedéseket kell bevezetni. A Nemzetközi Valutaalappal tartott megbeszéléseken azonban nagyobb hangsúlyt fektettünk a szerkezeti reformokra és a szürkegazdaság térnyerésének visszaszorítására – fejtette ki a miniszter.
Krstić azt is kifejtette, hogy az említett megtakarítások elérése érdekében elkerülhetetlen a megfelelő reform-törvénycsomag meghozatala, a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás reformja, az önkormányzatok munkájának megváltoztatása, valamint az állami cégek szerkezetátalakításának befejezése.
A miniszter arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy ajánlotta-e az IMF a fizetések és a nyugdíjak csökkentését a 400 millió eurós költségvetési megtakarítás megvalósítása érdekében, valamint hogy ezen népszerűtlen intézkedések nélkül egyáltalán ez sikerülhet-e, a pénzügyminiszter kifejtette, hogy ezekről kérdésekről konkrétan nem beszéltek, mivel a valutaalap átmeneti kormánnyal tárgyalt.
A pénzügyi tárca vezetője azt is megjegyezte, hogy az új kormány munkájának egyik legfontosabb szegmense a racionális költségmegtakarítás stratégiájának pontos meghatározása lesz.
– Tudvalévő, hogy Szerbia anyagi terheit elsősorban a túlméretezett közszféra bérei, a nyugdíjalapnak fizetendő jelentős költségvetési ráfordítás és a magas kamatokkal felvett hitelek okozzák, amelyeket az államháztartás hiányának fedezésére fordítottak.
A pénzügyminiszter megemlítette, hogy további probléma az állami cégek szerkezetátalakítása, ami már évek óta húzódik. Azt is megjegyezte, hogy komoly gondot okoz a közszférában dolgozók magas száma is.
– Számottevő a munkaerő-felesleg a vezető állami intézmények adminisztratív részlegében, de legsúlyosabb a helyzet az önkormányzatokban és az oktatási intézményekben – magyarázta a tárcavezető.
A beszélgetést Krstić azzal a bejelentéssel fejezte be, hogy a már említett reformtörvények meghozatala mellett a leendő kormány elkészíti majd a Nemzeti Prioritások Tervét, amely a jövőben irányvonalként szolgál. A terv olyan módszerek alapjait fektetné le, amelyekkel az új munkahelyek létrehozását, illetve a különböző befektetéseket támogatná az állam.
