2026. május 7., csütörtök

Szerbiát fizetésképtelenségi válság sújtja

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2014-ben 40 milliárd dináros megtakarítást követel Szerbiától

A gazdasági aktivitás 2014 elején enyhe növekedést mutatott. Januárban az ipari termelés 3,8 százalékkal nőtt 2013 januárjához viszonyítva – jelentette ki Vladimir Vučković, a Makroekonomske analize i trendovi folyóirat szerkesztője. Az évközi növekedési arány a feldolgozóiparban 7,3 százalékot tett ki, a forgalom növekedése névlegesen 2,9 százalékos volt, valós értékét tekintve pedig 0,6 százalékkal volt magasabb mint egy évvel korábban. A kivitel euróban kifejezett értéke 10,7 százalékkal volt magasabb, a behozatal pedig 5,2 százalékkal csökkent – mutatott rá Vučković.

Vladimir Vučković, a Költségvetési Tanács tagja azonban kiemelte, hogy a januári adatokat nem szabad készpénznek venni, mert nem biztos, hogy az év végéig a növekedési mutatók ugyanilyen kedvezőek lesznek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2014-ben 40 milliárd dináros megtakarítást követel Szerbiától ahhoz, hogy új egyezményt kössön az országgal. Az új kormány akkor tudja megtakarítani a kívánt összeget, ha felülvizsgálja a közvállalatokkal való viszonyát – jelentette ki Vučković.

– Azt még nem tudjuk, hogy milyen politikát folytat majd az új kormány a közvállalatokkal szemben. Nem tudjuk, hogy támogatja-e továbbra is őket, és takargatja-e veszteséges működésük eredményeit. Nem tudni, hogy a Srbijagas megkapja-e a neki ígért 200 millió eurós állami garanciát – tette fel a kérdést a folyóirat szerkesztője, aki szerint komoly lehetőségek vannak a takarékossági programok megvalósítására és az állami vállalatok átszervezésére.

Miladin Kovačević, a Makroekonomske analize i trendovi folyóirat újságírója a kollégáival együtt úgy vélekedik, hogy az új kormány komolyabban fog hozzáállni a gazdasági problémák megoldásához, hiszen most már meglesz a kellő politikai ereje. Kovačević szerint az új kormány feladata a költségvetés módosítása, az IMF-fel való egyezmény megkötése, a mindenre kiterjedő reformok végrehajtása, az új munkaügyi és csődeljárási törvény meghozatala, és a 153 állami vállalat felgyorsított tempójú átszervezése.

Stojan Stamenković, a Makroekonomske analize i trendovi folyóirat munkatársa kifejtette, hogy az elmúlt hónapok legnagyobb gazdasági problémája az volt, hogy nem létezett gazdasági politika. Szerbiát fizetésképtelenségi válság sújtja, mind több vállalat küzd likviditási gondokkal, a túlméretezett költségvetési hiány okozta problémák is egyre kifejezettebbek, ezért az országnak sürgősen a költségvetés módosítására van szüksége – figyelmeztetett Stamenković.

Magyar ember Magyar Szót érdemel