A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat képviselői szerdán Szabadkán bemutatták A Szerbiába készülő vállalkozások kézikönyve 2014 című kiadványt, amely egy kézikönyvet és egy DVD lemezt foglal magában. Jójárt Miklós, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a kiadványban elsősorban Szerbia gazdasági vállalkozási jellemzőiről számolnak be a Szerbiába készülő vállaltoknak, valamint szó esik a kamaráról és az eddig elért eredményeiről is. A nyitott rendszerű kamara fő célja a gazdasági kapcsolatok koordinálása és segítése. Kapcsolatban állnak a vajdasági kamarákkal és a Szerbiai Nemzeti Kamarával is. A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara több mint hatvan taggal rendelkezik, tagjaik kétharmada Magyarországon bejegyzett vállalkozás.
– A könyvben a többi között leírtuk, hogy melyek a szerbiai piac jellemzői, hogyan történnek az üzletkötések. Egy szerbiai-vajdasági üzleti mentalitást nem lehet direktbe összehasonlítani a német vagy a francia üzleti mentalitással. Itt az emberek szeretik megismerni a partnereiket, azokkal szót érteni, valamint a lehetőségek szerint többször is személyesen találkozni, együtt enni egy jót – részletezte.
Csóré Róbert, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat újvidéki irodavezetője elmondta, hogy a szervezetük Magyarországon kívül hat ország 13 irodájában van jelen. Feladata, hogy együttműködjön a vegyes kamarákkal, a helyi kamarákkal és minden olyan szervvel, amely a gazdaság élénkítésén, a gazdasági kapcsolatok segítésén dolgozik.
– Feladatunk elsősorban az, hogy a kis- és a középvállalkozások külföldön való érvényesülését segítsük. A magyarországi cégeket szerbiai partnerkapcsolatok felkeresésével és a szerbiai helyzetek ismertetésével támogatjuk, a szerbiai cégeknek pedig megfelelő partnereket keresünk – magyarázta Csóré. A kiadvánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy a könyv azoknak a kérdéseknek az összesítése, amelyeket a leggyakrabban tesznek fel az érdeklődők az irodáiknak.
– A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara gyakorlatilag összeszedte mindazokat az információkat, amelyekre szüksége van egy Magyarországról Szerbia iránt érdeklődő cégnek – összegezte Csóré Róbert.
Török György, a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke hozzátette, hogy a kiadvány azért készült el, hogy magyarországi vállalkozókat megismertessék a szerbiai gazdasági és politikai élettel. Úgy véli, a cégek ezzel kapcsolatban gyakran téves ismeretekkel rendelkeznek Szerbiával kapcsolatban.
– A magyarországi vállalkozók nem tudnak hol tájékozódni a szerbiai lehetőségekről, ezért nem is ismerik őket – mondta Török. Megjegyezte, a magyarországi vállaltoknak mindig azt tanácsolja, hogy próbálkozzanak meg Szerbiában érvényesülni, és a szerbiai cégeknek is azt javasolja, hogy bátran vállalkoznak Magyarországon, a magyarországi piac ugyanis még nyitott a szerbiai cégek részére, és ezáltal gyakorlatilag az Európai Unióban telepednének meg.
