Szerbiában az épületek túlnyomó része G osztályzatot kapott az energiafelhasználás szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a lehető legrosszabb a hőenergia hasznosítása. A helyzet javítása érdekében alapvető megoldás a jobb hőszigetelés lenne.
Az energiatakarékosság fejlesztése céljából az országban harminc község kezdett bele a Discovering Energy elnevezésű projektumba, amelynek keretében a Társaság a Nemzetközi Együttműködésért (GIZ) német szervezet szakemberei speciális termovíziós kamera segítségével ellenőrizék a lakóházakban és a tömbházakban, hogy hol veszik el a legtöbb energia, és hogy miként lehetne nagyobb energiamegtakarítást megvalósítani. A GIZ felmérésének eredményei szerint Szerbiában a legtöbb épület, lakóház illetve családi ház a hatékony hőenergia-felhasználás szempontjából a legalacsonyabb osztályzatot érdemli a nemzetközi skála szerint.
A projektum megvalósításakor harminc városban összesen 150 épületet térképeztek fel a szakemberek a termovíziós kamerák segítségével. Anita Mraović, a GIZ szerbiai menedzsere a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy a feltérképezést három régióban végezték. Több létesítményt, lakó- és családi házat is átvizsgáltak, előre meghatározott kritériumok szerint, amelyek alapján energetikai „kórlapot” állítottak fel. Az eredményekből kiderült, hogy az épületek legtöbbje energiatakarékosság szempontjából a legalacsonyabb, G osztályba tartozik, vagyis a legtöbb hőenergiát fogyasztja. A GIZ publikációjában közzétett eredmények mellett kitértek a helyzet javítására irányuló intézkedésekre is. Elsőként jobb külső köpenyt (hőszigetelést) kellene beszerelni, a régiek helyett jobban szigetelő ajtókat és ablakokat kellene beépíteni, és a tetőtéri szigetelés javítására is figyelmet kellene fordítani.
Egyébként az ilyen kamerákkal történő feltérképezés Szerbiában még nem törvényben előírt kötelezettség, ám hatékony módon kideríthető, hogy tulajdonképpen hol veszik el a legtöbb energia egy adott épületben a fűtési idény ideje alatt.
Mraović arra is emlékeztet, hogy a a szóban forgó projektum megvalósítása 2009-ben kezdődött az országban. Elsőként az energiatakarékosság jogi keretét sikerült lefektetni, ez később az energiahatékonysági tanúsítvány megalapozásához és széleskörű bevezetéséhez vezetett, amely 2012-óta létezik. A tanúsítvány és a hozzá csatolt energiatakarékossági szabálykönyv értelmében mielőtt bárki építkezési engedélyt igényel, az építendő objektumról először részletes tanulmányt kell elküldenie, amely az épület energiafogyasztói hatékonyságát mutatja be.
– А már felépített létesítmények esetében ez a tanúsítvány nélkülözhetetlen dokumentum, ha a tulajdonos kiadná, eladná vagy éppen renoválná az épületet – jegyzi meg a menedzser.
Egyébként a program lehetőséget adott arra is, hogy a feltérképezett házak és épületek lakói a GIZ szakembereivel elbeszélgessenek az eredményekről, és hogy értesüljenek a különböző hőszigetelés-javító eljárásokról.
