2026. május 8., péntek

Nem változik az euróválság kezelési módja

Várhatóan az eddigi módon folytatódhat az euróövezeti adósságválság kezelése a németországi választások után is, függetlenül a következő német kormány összetételétől, jóllehet az európeriféria gazdaságai számára az uniópártok és a szociáldemokraták nagykoalíciója lenne a legelőnyösebb – vélekedtek hétfői értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő londoni szakértőinek előrejelzése szerint bármilyen koalíciót alakít a CDU/CSU pártszövetség, az valószínűtlen, hogy a következő kormány jelentősebben módosítaná az eddigi német hozzáállást a valutauniós válsághoz.

A Fitch elemzői szerint az eddigi válságkezelési irány tartására utal, hogy az uniópártok, az SPD és egyes kisebb pártok egyaránt ellenzik az európai stabilitási mentőmechanizmus (ESM) forrásainak szigorú feltételrendszer nélküli közvetlen felhasználását banki feltőkésítésekre, ellenzik a közös betétgarancia-alap létrehozását, és az eddiginél is formálisabb kötelezettségvállalást várnak el a reformok végrehajtására a segítségben részesülő euróövezeti gazdaságoktól.

A német hozzáállás várható folyamatossága arra is utal, hogy az euróövezeti integráció intézményi reformok révén végbemenő mélyítése, valamint a pénzügyi és a költségvetési kockázatmegosztás mechanizmusának világosabbá tétele továbbra is lassú folyamat lesz – jósolták a Fitch Ratings londoni elemzői.

A valutaunió fenntartása iránti politikai elkötelezettség ugyanakkor változatlanul erőteljes, és a Fitch Ratings alapeseti forgatókönyve az, hogy sikerül elkerülni az euróövezet felbomlását – áll a hitelminősítő hétfői londoni elemzésében.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai hétfői kommentárjukban úgy vélekedtek, hogy az euróövezeti periféria gazdaságai számára az uniópártok és a szociáldemokraták nagykoalíciója lenne „a jó hír”. Az SPD ugyanis kevésbé a takarékossági szigorra, inkább a növekedéspárti gazdaságpolitikára helyezi a hangsúlyt az európeriféria esetében. Szociáldemokrata körökben már elhangzottak utalások „bizonyos formájú Marshall-terv” szükségességére is, amelynek keretében a bankokra kivetendő új adókból finanszíroznának beruházásokat az euróövezeti periféria országaiban.

Mindemellett az SPD a széleskörű németországi minimálbérrendszer bevezetése és a gazdagok nagyobb adóztatása mellett is kampányol, és ez utóbbi adókból hazai beruházásokat finanszírozna. Ez elvileg élénkíthetné a német belső keresletet, és így a periféria gazdaságaiból érkező importot is – hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szakértői kiemelik ugyanakkor azt is, hogy az SPD a CDU-tól messze lemaradva végzett a második helyen, ezért Peer Steinbrück pártelnöknek valószínűleg nem lesz elegendő ereje egy nagykoalíción belül olyan gazdaságpolitikai lépések keresztülviteléhez, amelyeket a kereszténydemokraták erősen elleneznek.

Steinbrück elérhet bizonyos engedményeket az országos minimálbér kérdésében, annál is inkább, mivel Angela Merkel maga is pártolja ennek bizonyos korlátozott, szektorszintű formáját, és a kancellár a koalíciós tárgyalások során „kissé közeledhet” a Steinbrück által szorgalmazott 8,50 eurós óránkénti minimálbér bevezetése felé. Mivel azonban e javasolt minimálbér alacsony, és sok alkalmazott jelenleg is kollektív szerződések alapján dolgozik, ennek nem lenne túl nagy hatása a német gazdaságban – vélekedtek a Capital Economics londoni közgazdászai.

A ház szakértői szerint ugyanakkor azt a szociáldemokrata szándékot, hogy növeljék a gazdagok adóterheit, és ebből finanszírozzanak hazai beruházásokat, Merkel és a CDU szinte biztosan „rövid úton elutasítja”. A kereszténydemokraták mindig is ellenezték ezt a tervet, azzal az indokkal, hogy ebből csekély bevételi többlet eredne, sőt csökkenhetnek is az adóbevételek, ha a tehetősebbek külföldre vándorolnak.

Mindent egybevetve a CDU erőteljes választási teljesítménye megerősítette, hogy a német választók elégedettek Merkel eddigi euróövezeti válságkezelési módszereivel, és így egyetlen párt részéről sem lenne bölcs dolog jelentős irányváltást célzó gazdaságpolitika erőltetése.

Magyar ember Magyar Szót érdemel