Komoly kihívások várnak az új kormányra. Végre kell hajtani a közvállalatok reformját, befejezni az állami vállalatok privatizációját, és tovább kell csökkenteni a költségvetési hiányt – hangzott el a pénzügyi tanács tegnapi ülésén.
A pénzügyi szakemberekből álló csoport szerint az elmúlt egy évben kielégítő ütemben zajlott az ország pénzügyi helyzetének rendezése, mivel a költségvetési deficit közel egy milliárd euróval csökkent, viszont rámutattak arra, hogy a közpénzek alakulása messze van a jótól, és a teljes felépülésig vezető út nagyon hosszadalmas lesz, lévén hogy az államadósság még így is rendkívül magas. Az adósság az év végére közel 26 milliárd euróra rúg majd, amely Szerbia bruttó hazai összterméke (GDP) 78 százalékának felel meg.
A tanács szerint az ország pénzügyi helyzetének tartós rendezése akkor lesz megvalósítható, ha az államvezetésnek sikerül az adósságot a GDP 60 százaléka alá faragni. Emellett, arra is rátért, hogy a költségvetési hiányt a GPD 0,5 százalékára kellene csökkenteni 2019-ig.
A tanácstagok úgy gondolják, hogy ezt az új kormány meg is valósíthatná, egy jól megfogalmazott tervvel, amely a középtávú pénzügyi megoldásokra fókuszál.
A szakértők szerint az államadósság jelen pillanatban nem jelent közvetlen válságproblémát az ország gazdaságára nézve, viszont egy külpolitikai sokk okozhat akkora gondokat, hogy emiatt Szerbia pénzügyi krízishelyzetbe kerülhet.
A tanácstagok úgy nyilatkoztak, hogy az államadósság lefaragása érdekében elsősorban a költségvetési hiányt kell lecsökkenteni. Amennyiben az államvezetés teljesítené a fentebb említett elképzelést, vagyis 2019-ig a deficit lefaragását a GDP 0,5 százalékára, akkor az államadósság is 2,5 százalékkal csökkenne évente. A szakemberek arra is rávilágítottak, hogy a jelenlegi ütemben, az évi 1,5 százalékos GDP arányos költségvetés-csökkentéssel 2030-ig sem sikerülne az adósságot a bruttó hazai termék 60 százaléka alá redukálni.
A pénzügyi szakértők úgy fogalmaztak, hogy a költségvetési deficit lefaragását elsősorban az állam által használt pénzelési struktúra megváltoztatásával lehet kieszközölni. A tanács idevágó elemzése szerint a jelenlegi magas költségvetési hiány elsősorban a közszférában kiosztott nagy bérekkel indokolható, továbbá a nyugdíjaknak és különböző állami támogatások (ide tartoznak a veszteséges állami cégeknek tartozásainak törlesztés is) kiosztásával, valamint a gyenge adómegfizettetés.
Tehát a tanács szerint a tervek megvalósíthatóak lesznek, ha az állam véghez viszi a közvállalatok szerkezetátalakítását, kijavítja a költségvetési egyenlőtlenségeket, valamint ha átformálja az adóhivatalt.
