2024. április 12., péntek

Átíródó erőviszonyok

A katari vb esetében talán minden korábbinál jogosabban leírható, hogy a meglepetések tornáját kísérhetjük figyelemmel. Már a csoportkörben is hullottak az egyenes kieséses szakaszba várt csapatok (időrendi sorrendben Dánia, Németország, Belgium, Uruguay), a nyolcaddöntőben a spanyolok búcsújával folytatódott a sorminta, a negyeddöntőben pedig két újabb bomba robbant. Előbb Horvátország ütötte ki Brazíliát, majd Marokkó búcsúztatta Portugáliát, így az előzetesen várt forgatókönyvek jócskán átrendeződtek.

A horvátok és a marokkóiak teljesítményét össze lehet hasonlítani, de eltérő okok miatt számítanak meglepetésnek. A 2018-as finalista horvátokról mindenki tudta, hogy rendkívül veszélyesek lesznek fegyelmezett, eredményorientált focijukkal, ám a legtöbbünk azért nem számított a bravúrra: leginkább egy hősies, talán csak minimális arányú elvérzés „nézett ki” nekik a Neymar és a többi zsonglőr vezette Seleção ellen. A Tüzesek azonban megmutatták, hogy mit jelent a személyes motivációk fölé helyezett csapategység és alázat, valamint az is az érthetetlenséggel határos, hogy a kockás mezesek honnan merítették azt a szinte pimasz magabiztosságot, amellyel gyakorlatilag kézben tartották a mérkőzés irányítását. Persze azon nem kell csodálkozni, hogy a rendkívül képzett, javarészt rutinos, a nemzetközi porondon teljesítő profik nem fognak megijedni a braziloktól, mégis lenyűgöző volt, hogy egyenrangú (sőt!) felek voltak a pályán a szinte egytől egyik virtuóz képességű dél-amerikaiakkal szemben.

A játék képét tekintve más volt a helyzet Marokkó és Portugália meccsén. Sokszor elfelejtjük, hogy a fociban a védelemnek gyakran a támadásnál is nagyobb, bár kevésbé látványos szerepe van egy-egy nagy eredmény elérésekor. Az afrikai gárda megmutatta, hogy a világ legszűkebb krémjébe lehet jutni megbonthatatlan csapategységgel, szorgos, szívós védelmi munkával és agilis helyzetkihasználással. A rangos nemzetközi pedigrével bíró játékosok is kellettek persze az Atlasz Oroszlánjának diadalüvöltéséhez, de aki látta a meccset, tudja, hogy ezek a kiválóságok – Hakim Zijecs, Aszraf Hakimi vagy épp a gólszerző Juszef en-Nesziri – milyen hozzáállással szántották fel a pályát hazájukért.

A marokkói játékosok beírták magukat a vb-k történetébe (Fotó: Getty Images)

A marokkói játékosok beírták magukat a vb-k történetébe (Fotó: Getty Images)

Végezetül megér néhány szót a másik két, mondhatni papírforma-eredményt hozó párharc. Argentína részéről többé-kevésbé elvárt volt a szinte takaréklángon eddig jutó Hollandia legyőzése, de az Oranje hajrábeli feltámadása és döntetlenre mentése intő jel lehet Lionel Messi és társai számára, akik többször nem engedhetik meg, hogy az ellenfél – az elődöntőben a bizonyítottan szívós horvátok – látótávolságon belül maradjon. Ehhez persze Zlatko Dalić fiainak is lesz néhány szavuk… Mint ahogy a marokkóiaknak is lesz Franciaország ellen, amely nemzet immár fellépett a szoros topfavorit szerepébe Argentína előtt. A franciák Anglia elleni beszorulása valószínűleg nem fog megismétlődni Marokkó ellen, ám az afrikaiak védelmét Kylian Mbappééknek sem lesz könnyű feltörniük, miközben – és már ennek is tanúi lehettünk – a védelemben egyetlen balszerencsés, végzetes pillanat alatt minden megváltozhat.

Nyitókép: A marokkói játékosok beírták magukat a vb-k történetébe (Fotó: Getty Images)