A kis tömegű csecsemőknél és a gyenge gyermekeknél egyaránt rézpótlást alkalmaznak. A réz fontos szerepet játszik speciális bőrbetegségek, bakteriális fertőzések és néhány rákfajta kezelésében. 1987-ben két, a réz felhasználásával kapcsolatos szabadalom született: egyrészt a radiológiában, mint a röntgensugarak elleni védekezési eszköz, másrészt a rángógörcsök és az epilepszia kezelése terén. A réz bevonatú tárgyaknak erős antibakteriális hatásuk van és csökkentik a fertőző organizmusok mennyiségét az ivóvízben és a háztartásban. A rézcső segít megőrizni a víz tisztaságát, megtisztítja az ivóvizet a különböző szennyeződésektől, baktériumoktól – pl. gátolja a legionella és az E-colli baktérium szaporodását. A rézből készült háztartási eszközök jobban ellenállnak a veszélyes mikroorganizmusoknak és 4 órán belül elpusztítják az E-coli baktériumot, szobahőmérsékleten. A kórházak a réz alapú ötvözeteket, mint pl. a sárgarezet, gyakran alkalmazzák ajtókilincseknél és a tolóajtóknál, mivel bizonyított, hogy ezáltal csökken a fertőzések terjedése. A réz alapanyaga számos érmének, így az új eurónak is. Ennek az egyik fontos oka az antibakteriális tulajdonsága és az, hogy rendkívül alacsony annak a kockázata, hogy a réz allergiás tüneteket váltson ki.
Az emberi szervezet egészségéhez az élet során rendszeres rézutánpótlásra van szükség. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a rézhiányos táplálkozás magasabb kockázatot jelent egészségünkre, mint a túlzott rézbevitel. Az Amerika Nemzeti Tudományos Akadémia szerint az ajánlott napi rézbevitel felnőttek esetében napi 0,9 mg, terhesség során napi 1,0 mg, szoptatás alatt pedig napi 1,3 mg. A naponta 1 mg-nál kevesebb rezet tartalmazó étrend különféle egészségügyi problémákat idézhet elő. A rézhiány okozhat vérszegénységet, minthogy a réz elősegíti a vas felszívódását. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulása is kapcsolatban állhat a rézhiánnyal. A réz a normális koleszterin-anyagcserét is befolyásolja. Alacsony réztartalmú étrenden élő egészséges felnőttek LDL („rossz”) koleszterinszintje magasabb, HDL („jó”) koleszterinszintje alacsonyabb. A réz fontos szerepet játszik a csontrendszer egészségében is: több tanulmány utal a rézhiány és a csontritkulás között fennálló lehetséges kapcsolatra, hiszen a réz aktívan vesz részt a csont ásványi anyag felhalmozásában.
A különféle ételek réztartalma függ magától az ételtől, a termesztési és az elkészítési eljárástól. A csokoládé nem csupán örömforrás, mértékkel fogyasztva egészséges élelem is, hiszen gazdag rézben. A szénhidrátban és zsírban gazdag csokoládé magas kalóriatartalmú (100 g étcsokoládéban 513 kcal energia van), a réz mellett tartalmaz magnéziumot, káliumot, kalciumot és vasat is. Általánosságban a csokoládé mellett az alábbi ételek a legbőségesebb rézforrások: a tenger gyümölcsei, a belsőségek (például a máj), a teljes kiőrlésű gabonából készült ételek, a magvak, a szőlő és bizonyos hüvelyesek (mint a bab és a lencse).
