Amennyiben szervezetünk valamiből hiányt szenved, bizonyos jelzéseket küld. Ismerjük meg ezeknek a jelentését.
A kipirulás például több mindenről tanúskodik. Bizonyos helyzetekben meglehetősen kellemetlen is lehet számunkra, ha a munkahelyünkön véletlenül kiborítjuk a kávéscsészénket vagy olyasmit mondunk, ami nem éppen odaillő, hirtelen kínosan érezzük magunkat, vörös lesz az arcunk és forróság önti el a testünket. Ez egyértelműen arról vall, hogy zavarban vagyunk. A kipirulás oka az, hogy minden érzéki benyomás idegi ingerületként az agyba fut be, amely intenzitása szerint értékeli azt. Saját ügyetlenségünk különösen erős inger. Hatására azonnal felszökik a vérnyomás és felgyorsul a szívverés. Így kitágulnak az artériák és mindenekelőtt az arcbőrben található vivőerek telnek meg több vérrel. Mi a teendő ilyenkor? Koncentráljunk azonnal a levegővételre, végezzünk lassú ki- és belégzéseket, miközben számoljuk a lélegzetvételt. Ez megnyugtatja a szervezetet és befelé tereli a figyelmet. A normális arcszín gyorsan visszatér és a zavartság is elmúlik.
A libabőr jelzés arra, hogy fázunk. A hidegtől vagy a félelemtől a testünket borító szőrszálak felegyenesednek, a bőr felülete pedig a tollától megfosztott libáéra emlékeztet. A kiváltó oka az akarattól független, úgynevezett vegetatív idegrendszer hatására aktiválja a szőrszálak gyökere körül található kis simaizmokat. Ezek összehúzódásától a bőr minden szőrszál körül felpúposodik, a szőrszálak pedig felegyenesednek. Ilyenkor az a védekező mechanizmus a megoldás, hogy ha megijedtünk valamitől vagy valakitől, akkor többször egymás után mélyetlélegezzünk. Ez meggátolja a hideg verejték képződését, ami miatt a libabőr keletkezik.
Ha szúr az oldalunk, az is tanúskodik valamiről. Kocogás közben sokan tapasztalnak hirtelen fellépő szúró fájdalmat a bordáik alatt, és emiatt alig kapnak levegőt. Futáskor a szervezetnek sok oxigénre van szüksége, ezért a májban és a lépben élénkebb a keringés. Ám a sok vértől megnő a térfogatuk, következésképpen nyomják a rekeszizmot, amely fájdalommal reagál. A lép tovább erősítheti ezt az érzést, amikor a fokozott oxigénszükséglet kielégítéséhez összehúzódó mozgással sok vért ad le a testnek. Azt tanácsolják, ha valakinek szúr az oldala, álljon meg futás közben és kissé hajoljon előre. Belégzéskor az egyik kezét szorítsa a szúrás helyére, majd kilégzéskor enyhítsen a nyomáson. Ettől azonnal enyhül a fájdalom. Megelőzésként csak olyan gyorsan fusson, hogy közben normálisan tudjon beszélni.
A szédülés főleg az alacsony vérnyomás esetén fordul elő sokszor. Ilyenkor az ember kis fénypontokat, csillagokat lát maga előtt, ha gyorsan felkel az ágyból vagy hirtelen áll fel. Mindezt szédülés kíséri. Ebből adódóan a védekezés is egyszerű, amikor az ember túl gyorsan egyenesedik fel fekvő vagy ülő helyzetből, a vér a láb vénáiba süllyed, míg a fejbe a megfelelő oxigénellátáshoz túl kevés vér jut. Az érzékeny látósejtek és a fülben található egyensúlyi szervek azonnal reagálnak erre a hiányállapotra. Vészjelzéseket küldenek az agyba, amely ezeket fényfelvillanásokként és bizonytalan egyensúlyérzetként regisztrálja. Megelőzheti a szédülést, ha felkelés előtt kinyújtja a karját, többször ökölbe szorítja a kezét, majd lassan egyenesedik fel. Ha megszédül, azonnal üljön le és egy kissé hajtsa lefelé a fejét. Fontos, hogy amennyiben gyakran szédül, elővigyázatosságból keresse fel orvosát és méresse meg a vérnyomását.
