Legnagyobb mirigyes szervünk, a máj (hepar), a rekeszizom alatt, a has jobb oldalán található. A nagyobb, jobb oldali és a kisebb, bal oldali lebenye között helyezkedik el az általa termelt emésztőnedvet, az epét tároló epehólyag.
A máj lebontja, átalakítja és ártalmatlanítja a bélből felszívódott vagy a szervezetben bárhol keletkező ártalmas anyagokat. Innen az ártalmas anyagok vagy az epébe jutnak, ahonnan a széklettel kiürülnek, vagy a vérbe kerülnek, s a veséken keresztül a vizelettel távoznak a szervezetből. A máj rendkívül jó regenerációs képességű szervünk, működési zavarai sokszor hosszú ideig nem mutatnak tüneteket vagy mérhető elváltozásokat.
HEPATITIS A
A májgyulladások 75 százalékát okozó hepatitis A vírust 1973-ban fedezték föl, és 1992 óta van ellene védőoltás. Miután behatol a májsejtbe, a vírus osztódik és megbénítja a sejtes immunvédekezést. Szennyezett táplálék, nyers ételek, kagyló, rák, széklettel szennyezett kéz és tárgyak terjesztik. A fejlett országokban a fertőzés a higiénés szabályok körültekintő alkalmazásával, védőoltással és megfelelő gyógykezeléssel alacsony szinten tartható, de a fertőzött területekre utazókat csak a védőoltás védheti meg a fertőzéstől. Az A vírus által okozott májgyulladás 99 százalékban enyhe lefolyású, és nem válik krónikussá. Kettőtől hat hétig tartó lappangási idő után jelentkeznek a tünetek: emésztési zavarok, fáradtság, fejfájás, hőemelkedés, ízületi és izomfájdalmak, influenzaszerű tünetek. Csak az esetek tíz százalékában jelentkezik sárgaság. Gyermekek esetében gyakoribb az enyhe lefolyás, míg a felnőtteknél súlyos esetek is előfordulnak. Mivel az A vírus a bélrendszeren keresztül fertőz, a csók, a közös pohár, a közösen elszívott cigaretta, vagyis a nyál is terjeszti. (A homoszexuális férfiak az átlagnépességnél gyakrabban fertőződnek vele.)
HEPATITIS B
A hepatitis B vírust 1963-ban fedezték föl, a véradókat 1971-től szűrik antigénjére. 1974-től van ellene védőoltás. Megtalálható a fertőzött ember szinte minden testnedvében: vérében, nyálában, izzadságában, ondójában, hüvelyváladékában, sőt az anyatejben, a könnyben, a vizeletben, ritkábban a székletben is. Terjedhet szexuális úton, vér által (közös tű), karcolással, horzsolással, piercing-berakással stb. Szülés közben a magzat is megfertőződhet. A világon 300 millióra becsülik a vírushordozók számát. A fertőzöttség tünetei 1–4 hónapnyi lappangási idő után jelentkeznek. Kezdetben az A vírusnál leírt tünetek észlelhetők, majd fájdalom a jobb bordaív alatt, kimerültség és olyan étvágytalanság kíséretében, amely nagyfokú lesoványodással jár. A sárgaság, ha kialakul, 2-3 hétig tart. Sötétsárga vizelet és fakó széklet, testszerte viszketés jellemzi. A fertőzés bármely életkorban megkapható, leggyakrabban a 15–30 éves korosztályt érinti (szexualitás kezdete, utazások, intravénás kábítószer használata stb.). A fiataloknak meg kell kapniuk a védőoltást, még mielőtt ebbe a veszélyes életkorba lépnének! A hepatitis B fertőzésben és annak következményeiben a világon évente kétmillióan halnak meg.
HEPATITIS C
A hepatitis C vírust 1989-ben mutatták ki. Igen változóképes, ezért az oltóanyag létrehozása különösképpen nehéz. A C vírus elleni antitest szűrését 1990 tavasza óta végzik. A fertőzést követő 3-4 hónap után jelenik meg a vérben az ellenanyag – tehát a 3-4 hónapos „néma” időszak alatt a beteg fertőz, és véradás révén fertőzhetnek a vérkészítmények is. A véradókat és a levett vért szigorúan ellenőrzik, s kizárják azokat, akik elméletileg fertőződhettek a C vírussal (és természetesen más vírusokkal), így a vérátömlesztések kockázata csökken. Minden 220 ezredik vérátömlesztésre jut egy C vírussal történő fertőzés. A C vírus 80 százalékban a vér útján terjed. A világon 200 millióan fertőződtek meg vele, többségükben intravénás kábítószer-élvezők, valamint az 1990 előtt vérátömlesztésen átesettek vagy azok, akiknek vérkészítményt adtak. A fertőzés megkapható a magas fertőzöttséget mutató járványos területeken, fertőzött személy közelében, tükrözéses vizsgálaton, tetoválással, fülcimpa kifúrásakor, borbélynál, ha sérülés történik, akupunktúrás kezelés során, piercing-berakatásnál, fogorvosi kezeléskor stb. Tünetei közé tartozik a levertség, az étvágytalanság, emésztési zavarok. A fertőzöttek negyedénél alakul ki sárgaság. A tünetek kiegészülnek májtáji fájdalommal, lépnagyobbodással, hasüregi folyadékgyülemmel, emésztőszervi vérzésekkel, zavartsággal, rohamos lesoványodással és lázzal. Bármely életkorban megkapható, a tünetek azonosak gyermek- és felnőttkorban.
HEPATITIS D
Az 1976-ban fölfedezett, hibás szerkezetű hepatitis D vírus csak azokban szaporodik, akik már fertőződtek B vírussal, vagy egyidejűleg fertőződnek meg B és D vírussal. A B vírus ellen adott oltóanyag a D vírus ellen is véd. Kábítószer-élvezők közös tűhasználata esetén, vérátömlesztést vagy vérkészítményt kapott személyek között gyakoribb. Lappangási ideje 20–90 nap. A tünetek – erőtlenség, emésztési és májműködési zavarok – heveny formában jelentkeznek. A fertőzés bármely
korú személynél bekövetkezhet, anyáról magzatra átvihető.
HEPATITIS E
A hepatitis E vírust 1990-ben mutatták ki. Széklet útján, azzal szennyezett élelmiszerekkel, ivóvízzel, tárgyakkal terjed, s főleg a 15 és 40 év közötti korosztályt fertőzi meg. A higiénés szabályokat betartó országokban gyakorlatilag csak akkor fordul elő, ha fertőzött területekről behurcolják. Tünetek: a 2–9 hét lappangási időt követő 3–7 napon gyengeség, emésztési zavarok, hasi fájdalmak jelentkeznek. A sárgaság a betegek 90 százalékánál jelentkezik, sötétsárga vizelet, fakó széklet és májkörnyéki fájdalom kíséretében. Legveszélyesebb a terhes nőkre a harmadik hónapban: 20 százalékuknál hirtelen lefolyású májgyulladást okoz, 10-20 százalékos halálozási aránnyal. A terhes nőknek nem ajánlatos bármely hepatitisvírussal fertőzött területre utazniuk.
