Barack Obama választási ígéretének megfelelően bejelentette: eltörli az őssejtkutatás korlátozását, amelyet elődje 2001-ben vezetett be. Döntése nagy felháborodást váltott ki egyházi körökben, a kutatók viszont megelégedésüket fejezték ki a döntés miatt.
Bush elnök 2001-ben gyakorlatilag megszüntette az embrionális őssejtkutatás támogatását, amikor az emberi embriókból vett, felhasználható őssejtek számát erősen korlátozta – írja az AFP.
Barack Obama már kampányában is említette, hogy változást kezdeményez a területen, januárban pedig közölte: ha az embrionális őssejtkutatás segít a betegeknek, akkor eltörli a korlátozást.
A most bejelentett döntés máris a közvélemény kereszttüzébe került. A republikánusok csak a köldökzsinórból vett őssejtekkel kapcsolatos kutatásokat támogatnák, az embrionálisakat nem.
Mik az őssejtek, és mire lehet őket felhasználni?
A jövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkalmazása. E bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevésbé elkötelezett sejtek szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé és gyógyíthatóvá.
A Science magazin 2000 elején az elmúlt évek egyik legnagyobb tudományos eredményeként üdvözölte azt a felfedezést, amely szerint emberi embriókból kinyert őssejteket laboratóriumi körülmények között is lehetséges tenyészteni. A tudósok most az őssejtek felhasználásának lehetséges módjait keresik, amelyeknek fő céljuk, hogy különféle szövetek sejtjeit állítsák elő. Az embrionális őssejtek abortuszon átesett embriókból és mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó programok meghagyott embrióiból nyerhetők ki, ám ezeket az eljárásokat komoly etikai aggályok kísérik.
A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Ha sikerül ezeket felderíteni és irányítottá tenni, akkor számos betegség – az Alzheimer-kórtól a keringési zavarokig – válik kezelhetővé, egészen új alapokon. A végső cél ugyanis az, hogy „rendelésre” lehessen előállítani olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Az őssejtek szaporításával és alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg szövetek pótlására, cseréjére.
Az eddigi kutatások eredményei azt mutatják, hogy őssejteket köldökzsinórból, embriókból és a gerincvelőből lehet nyerni. Magyarországon a leggyakoribb őssejt-levétel az újszülöttek köldökzsinórjából történik. Az országos egészségbiztosító nem fedi az őssejtlevétel és -tárolás költségeit, ha a szülő ezt meg szeretné tenni, 1500–2000 eurónak megfelelő forintjába fog kerülni.
Köldökzsinórvér-megőrzéssel jelenleg három cég is foglalkozik Magyarországon. Pedig a piac egyébként sem túl nagy, hiszen a csökkenő születésszám mellett a tízszázalékos érdeklődés nem túlságosan nagy. Ez annak is köszönhető, hogy a szolgáltatás ára igen magas. Az őssejtmegőrzéssel kapcsolatos remények azonban nagyok, ezek a sejtek ugyanis különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, képesek bármilyen típusú sejtté fejlődni – környezeti hatásoktól függően. Az őssejtnek alapvetően háromféle típusa létezik, mindhárom korlátlanul képes osztódni és ezzel önmagát megújítani. Ennek a különleges tulajdonságnak köszönhető az az elképzelés, hogy a betegségekben tönkrement szerveink vagy az elhalt szövetek, sejtek általuk egyszer pótolhatóak lesznek. Az azonban, hogy erre a tudomány tényleg képes lesz-e, a jövő titka.
A jelenlegi orvosi gyakorlat
A belgrádi Narodni front szülészeti klinika egyik nőgyógyásza, Mima Fazlagić egyben a svájci székhelyű Crio-Save őssejtbank leányvállalatának képviselője. Fazlagić a Politika napilapnak elmondta, hogy Szerbiában eddig több tucat ember döntött úgy, hogy a gyermeke köldökzsinórjából nyert őssejtet rájuk bízza.
– Az őssejtlevétel közvetlenül a szülés után történik, és nem nem jár fájdalommal. Az őssejtlevétel 1510 euróba kerül, plusz áfa, és ez magában foglalja a szállítási költségeket, a laboratóriumi munkálatokat és az őssejtek 20 évig tartó tárolását – mondta Fazlagić.
Dr. Kállay Krisztián, a budapesti Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejttranszplantációs Osztályának adjunktusa a Nők Lapjának adott interjújában elmondta, hogy a saját köldökzsinórvérből nyert őssejtek felhasználási területe jelenleg nagyon korlátozott, Magyarországon még nem is volt rá példa.
– A szolid tumoros megbetegedéseknél a csontvelőből is tudnánk nyerni saját őssejteket, ráadásul sokkal többet, mint amennyit a köldökzsinórvérből kapnánk. A születéskor nyert őssejtek ugyanis korlátozott számúak, és a fagyasztás miatt pusztulnak is. Ezeket az őssejteket elvileg akkor lehet alkalmazni, ha maga a csontvelő betegszik meg valamilyen külső körülmény hatására. De ha a betegség eredete genetikai jellegű, akkor az a köldökzsinórvérben is megjelenik majd, tehát itt sem ajánlott azt használni. A kutatások azt mutatják, hogy köldökzsinórvérből vett őssejteket aggályos a csontvelő rosszindulatú megbetegedéseiben is alkalmazni, mert például a leukémia sok esetben genetikailag is kódolt. Jelenlegi ismereteink szerint tehát az így nyert őssejteket csak szerzett csontvelő-elégtelenség esetén érdemes alkalmazni, akkor tehát, amikor a csontvelő mérgezés, sugárzás vagy vírus hatására betegszik meg. A születéskor szerzett őssejtek felhasználhatósága azért is korlátozott, mert minél nagyobb súlyú a gyerek, annál több őssejtre van szükség a sikeres terápiához. Az pedig nagyon változó lehet, hogy a születéskor mennyi őssejthez sikerül végül hozzájutni. Sokkal több sejtet nyerhetünk egy donortól csontvelővétel vagy perifériás őssejtgyűjtés által. Ráadásul, ha ezeket transzplantáljuk, akkor vele együtt azt az immunológiai védelmet is transzplantáljuk, amelyen az illető ember egyszer már átesett. A születéskor nyert őssejtek ilyen szempontból „naivak”, ha ezt adjuk valakinek, akkor ezzel együtt egy tapasztalatlan immunrendszert is transzplantálunk. Ez abban az esetben lehet hasznos, ha nem saját köldökvért kell transzplantálnunk, mert ilyenkor ritkábbak az immunológiai szövődmények. Sokféle szakmai szabály van tehát, ami a saját köldökzsinórvérből vett őssejtek felhasználhatóságát korlátozza. Az is igaz azonban, hogy a saját köldökvérből vett őssejteknek később szerepe lehet olyan beavatkozásokban, amikor a károsodott szervek funkcióit próbálhatjuk meg helyreállítani őssejtterápiával. Ezek az eljárások jelenleg kutatási fázisban vannak. Ezeknek az eredményeknek pedig hosszadalmas vizsgálatokon kell még átesniük ahhoz, hogy bekerülhessenek az orvosi gyakorlatba.
Hazánkban őssejtkutatás nincs, ha pedig valaki fel szeretné használni gyermeke szülésekor a köldökzsinórból vett őssejtet, ezt csak külföldi cégek segítségével teheti meg. Nem kevés pénzért. Persze, erre jogosan mondhatjuk azt is, hogy az egészségnek nincs ára.
