A vérszegénység olyan állapot, amelyben a vörösvértestek vagy a bennük található oxigénszállító fehérje (hemoglobin) mennyisége a normálisnál kevesebb. Vérszegénység esetén a beteg gyakran fáradt, jelentősen csökken a munkaereje, szédülékeny.
A vér sejtes elemekből és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelősek, a fehérvérsejtek a fertőzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt.
A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levő hemoglobin teszi lehetővé. A vérszegénységben (latinul: anémia) szenvedőknél vagy a keringésben részt vevő vörösvértestek száma csökkent le, vagy a hemoglobin mennyisége, minősége nem megfelelő. Tulajdonképpen számos dolog okozhat vérszegénységet, így például a jelentős vérveszteség, genetikai rendellenesség, komoly betegség, felszívódási zavar, gyomor-bél betegség, hiányos táplálkozás, rendszeres kávézás, nikotin- és alkoholfüggőség.
Az alábbiakban a vitaminok hiányában kialakuló vérszegénységek kerülnek bemutatásra. A vörösvérsejtek termeléséhez elsősorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikéből kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.
VASHIÁNY
A vas elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez, ezért különös hangsúlyt kell fektetni arra, hogy táplálékunk elegendő mennyiségben tartalmazza azt. Alkotóeleme a vörösvértestekben található hemoglobin molekulának. A hemoglobin megköti a tüdőből érkező oxigént és eljuttatja a szövetekhez – beleértve az izomzatot is.
A bevitt vas túlnyomó része a csontvelőben „landol”, ahol a vörösvértestek keletkeznek. A többletmennyiség a csontvelőben vagy májban raktározódik. Testünk vastartalma általában 2 és 4 gramm között van. A vérből kimutatható szintet befolyásolja, hogy az emésztőrendszerből milyen mértékben szívódik fel, de ezenkívül más körülmények is hatnak rá: terhesség során például, amikor megnő a vasigény, fokozódik a vas felszívódása. Az emberi test nem képes kiküszöbölni a feleslegként jelenlévő vasat, ezért az a szövetekben felhalmozódik.
A vérszegénység leggyakoribb fajtája a vashiány okozta anémia. Ennek több oka lehet: elégtelen vasbevitel (diétahiba), fokozott vasszükséglet (terhesség), fokozott vesztés (menstruációs vagy más eredetű vérzés) vagy a vasfelszívódás zavara (egyes gyomor-bél betegségek). A vashiány esetenként igen súlyos vérszegénységet okoz, amikor tipikus tünetek is megjelennek, ilyen a körmök törékenysége, a szájnyálkahártya és a nyelv gyulladása, az ajkak berepedezése, hajhullás, sőt gyerekeknél tanulási és magatartási problémák is. Ha vashiány okozza az anémiát, gyakran előfordul a meghökkentő „kívánósság”. Ilyenkor az érintett nagyon szokatlan dolgokat kíván megkóstolni, például jeget, agyagot, kartonpapírt, festéket vagy keményítőt. A vashiányt vas adagolásával lehet pótolni.
A FOLSAV ÉS B12-VITAMIN HIÁNYA
A hiányanémiák másik fajtája a folsav és/vagy a B12-vitamin hiánya következtében jelenik meg. Sokszor diétahiba, kevés gyümölcs és zöldség fogyasztása okozza. A vörösvérsejtek ilyenkor a szokásosnál nagyobbak. Az általános tünetek mellett a B12-hiány esetén idegrendszeri tünetek, izomgyengeség, a kéz- és lábujjak zsibbadása, járási nehézség, súlyos esetben depresszió és zavartság is jelentkezhet. A folsavhiány terhességben is előfordul, míg a B12-hiányt legtöbbször a gyomor ún. intrinsic faktorának csökkent termelése miatti rossz felszívódás okozza. Mindkét vitamint pótolni lehet, és kell is.
„Vaslelőhelyek”
Leggazdagabb tárházként a vörös húsokat és belsőségeket említhetjük. Kisebb mennyiséget biztosítanak számunkra a szárnyasok és a halak. Húsevéssel könnyen felszívódó vashoz, úgynevezett hem-vashoz jutunk. Gabonafélékből és zöldségekből is nyerhet szervezetünk vasat, ez azonban kevésbé hasznosul.
