A minap egy régi fekete-fehér filmet néztem... talán a hatvanas évekből való, melyben egy lány vétett a közösség ellen, ők pedig büntetésből kiközösítették. Ilyen is volt. Manapság szidják és meg is verik azt, aki a többség ellen van.
A gyerekek eltanulták és szinte tökéletesre fejlesztették a büntetési technikákat. Agresszív társadalomban élünk, ezt mindenki tudja. Mengyán Pletikoszity Ildikó iskolapszichológussal arról beszélgettünk, hogy ez hogyan hat a jövő nemzedékére.
– Ön mint iskolapszichológus hogyan látja, agresszívek a mai gyerekek?
– Először is határozzuk meg az agresszió fogalmát. Agressziónak számít mások szándékos fizikai vagy verbális bántalmazása, valamint a tárgyak elpusztítása. Mindannyian tapasztaljuk akár a mindennapjainkból, akár a médiában egyre gyakoribbá váló hírekből, hogy az erőszakos cselekedetek túl gyakoriak a gyerekek körében. Azt gondolom, talán nem is az a kérdés, hogy jelen van-e az agresszió – hiszen ez evidencia –, hanem, hogy agresszívebbek-e a gyerekek, mint korábban? Az agresszió egyidős az emberiséggel, s a múltban az erőszakos magatartás semmivel sem volt emberségesebb, mint manapság. Az viszont egy viszonylag új helyzet, hogy a gyerekek erőszakoskodása nem ritkán súlyos következményekkel jár, olykor valakinek az életébe kerül. Talán érthető, hogy a felnőtt társadalom tanácstalanul áll a probléma előtt, mégis azt kell mondani, hogy a megoldás a felnőttek kezében van. A gyerekek agresszív megnyilvánulásait korábban drákói szigorral büntették, amivel visszaszorították a gyerekek közötti erőszakot. El kell azonban mondani, hogy ezek a gyerekek felnőtt korukra ugyanolyan erőszakos emberré váltak, csak erről nem szólnak a történetek. Kizárólag arról szólnak, hogy a gyerekek régen nem voltak erőszakosak. Új utakat, új megoldásokat kell keresnünk az agresszió visszaszorításában. Egyrészt a megelőzésre kell jobban odafigyelni, másrészt pedig többet kell törődni a neveléssel. Egy kicsit az az érzésem, hogy a felnőttek ugyan tudják, hogy nem a pofon a jó módszer, de nem tudják, hogy mit lehet tenni verés helyett. Így aztán a gyerekek helytelen viselkedésére nem reflektálnak.
– Hogyan alakul ki agresszív magatartás?
– A témának kétféle tudományos megközelítése van, az egyik a biológiai tényezőket hangsúlyozza, a másik pedig a tanulási folyamatokat. Mit jelent ez konkrétan? Tény, hogy például a fiúk hajlamosabbak az agresszív cselekedetekre, mint a lányok. Lehet ez a gének hatása, de lehet az agresszív cselekedetek ösztönzése, jutalmazása is a fiúk esetében. Egy lánynak nemigen mondják azt, hogy ha bántanak üss vissza, de igen gyakori, hogy a fiúkat ilyesmire tanítják a szülők. A pszichoanalitikus megközelítés szerint az agresszivitás akkor keletkezik, amikor valakit megakadályoznak céljai elérésében, ösztönei kielégítésében. A célok meghiúsulása – ezt a tudomány frusztrációnak nevezi – agresszív cselekedethez vezet. A másik megközelítés, amit szociális tanuláselméletként ismerünk, azt tartja, hogy az erőszak leginkább tanult viselkedésforma, amit számos megfigyelés és kísérlet támaszt alá.
– Egy békés gyermek átveszi-e környezete (például az osztálya) agresszív magatartását?
– Sajnos azt kell mondjam, hogy nincs irigylésre méltó helyzetben az, akinek az osztályában több az agresszív gyerek, mint a békésnek mondható. Szerencsére még mindig nem ilyen fekete az ördög. Ha mégis akad ilyen osztály, mindenképpen tenni kell valamit. Sokat segíthet, ha beszervezhetőek valamilyen sporttevékenységre, ha vannak férfi pedagógusok az iskolában, hiszen pusztán a jelenlétükkel gyakran megoldódik a fiúk erőszakos viselkedése. Itt megint egy új témát nyithatunk, mégpedig a feminizálódó világról, avagy az apamentes világról. Sok apa nagyon keveset van otthon, sok az elvált házaspár, a gyerekek az anyával élnek, és egyre több a gyereket egyedül vállaló nő. A fiúk sem mintát, sem jó értelembe vett fegyelmezést nem kapnak. Erre ott van még a női pedagógus-társadalom. Legjobb szándékuk mellett sem könnyű dolog az agresszív fiúk kezelése.
– Mi a helyzet a lányokkal?
– Azt tapasztaljuk, hogy a lányoknál is növekvőben van az erőszak, főleg a verbális agresszió. A nők nagyon sok társadalmi szerepet átvettek a férfiaktól, nyilván az agressziót is tanulják (tanuljuk) lassan. Ez a tény is a szociális tanuláselméletet támaszthatja alá. Egyes kutatások szerint a serdülő lányok már csaknem annyi alkoholos italt fogyasztanak, mint serdülő fiútársaik, az erőszakos cselekedetekben még talán nem tartunk itt. Az általános iskolások erkölcsi gondolkodása jutalom- és büntetésorientált, s ha valamit helytelenítenek, amit a felnőttek „elmulasztottak” büntetni, saját kezükbe veszik a „törvényt”. A büntetés formáját pedig eltanulták.
A cikk folytatását olvassa a keddi Gyógykalauzban.
