Az asztma bronchiale az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség. Az asztmás megbetegedések száma, illetve a kórházban eltöltött napok száma évek óta folyamatosan növekszik.
Az asztmás megbetegedés kockázati tényezői közé soroljuk az öröklődést, az atópiát (allergiás hajlam), az allergéneknek való kitettséget, bizonyos vírusfertőzéseket és a dohányfüstöt.
Az asztma a légutak krónikus gyulladása, melynek hatására a légutak fala, nyálkahártyája megduzzad, a bennük lévő izmok összehúzódnak, a nyákmirigyekben pedig több váladék termelődik. Mindez a hörgők szűküléséhez vezethet, ami nehézlégzéssel, zihálással, mellkasi szorítással, köhögéssel jár.
Nemrég amerikai kutatók kimutatták, hogy a fiúknál nagyobb valószínűséggel fejlődik ki gyerekkori asztma, mint a lányoknál, de arra is nagyobb az esélyük, hogy kamaszkorukban kinőjék. Kelan G. Tantisira, a Harvard orvosi fakultásának munkatársa Bostonban 1041, enyhe vagy közepesen súlyos asztmával élő gyereket vizsgált, akik 5-től 12 éves korúak voltak, amikor első asztmás tüneteik jelentkeztek. A kutatók a gyerekek légútjainak ingerelhetőségét tanulmányozták. Metakolin hatóanyaggal provokációs tesztet végeztek el náluk évente egy alkalommal, kilenc éven át.
Az eredmények szerint 11 éves korig a légúti ingerelhetőség a fiúknál és a lányoknál is csökkent, átlagos értéke ekkor azonos volt a két nemnél. A serdülőkortól kezdve azonban a légutak túlzott válasza a lányoknál állandó maradt, és a fiúknál tapasztalthoz viszonyítva súlyosabb volt.
Tantisira szerint megállapításaik megmagyarázzák az asztma pubertás előtti és utáni előfordulásában tapasztalt nemtől függő eltéréseket. A kutatók úgy vélik, a megoldás a légutak érzékenységének, válaszreakciójának különbségében lelhető fel. A pontos okot még nem ismerik a szakemberek, ám feltételezik, hogy a hormonváltozással áll összefüggésben: lányoknál elsősorban a progeszteron emelkedő szintjével, fiúknál pedig a simaizmokat ellazító tesztoszteron hormon termelődésével.
