A bárnyhimlő az egész világon elterjedt, nagyobb számú megbetegedést az őszi, a téli és a tavaszi hónapokban okoz. Az esetek mintegy 90%-a 1–14 éves korban fordul elő.
A fertőzés forrása kizárólag a beteg ember. A bárányhimlő lappangási ideje 2 és 3 hét között szokott lenni. A behatolási kapu a felső légutak nyálkahártyája. A vírusok itt elszaporodnak és a véráram segítségével eljutnak a bőrbe.
A betegség első tünetei a törzsön, az arcon és a hajas fejbőrön megjelenő jellegzetes kiütések. Apró, piros pöttyökként indulnak, amelyek később lencsényire nőnek, majd apró sárgás folyadékkal telt hólyagocskák jelenek meg rajtuk. A vékony falú hólyagocska néhány óra múlva kifakad, és a helyén pörk alakul ki. A kiütés viszketéssel jár. Az első hólyag megjelenésétől számítva 3-4 napon keresztül újabb és újabb hólyagocskák jelennek meg.
A gyermek közérzete a kiütés megjelenése előtti napokban igen rossz, gyakori a fejfájás, étvágytalanság, fáradtság, mérsékelt, de egyes esetekben magas láz is jelentkezhet.
Az orvos a diagnózist a jellegzetes bőrelváltozások alapján állítja fel.
Próbáljuk megakadályozni, hogy a gyermek kikaparja a pörköket, ezek ugyanis könnyen elfertőződhetnek, illetve maradandó hegek kialakulását okozhatják.
Ilyenkor az orvos gyakran ajánlja a különböző növényi alapanyagú készítményeket, melyeket hab formályában helyileg alkalmazunk a bőrön. Hatásosan enyhítik a viszketést, és kellemesen hűtik a bőrt. A tisztálkosás fürdés helyett zuhanyozás formályában javasolt, rövid ideig langyos vízzel, majd pedig óvatosan felitatjuk a vizet, nem dörzsölve a bőrfelszínt.
Paracetamol alapú szirupokkal javíthatunk a gyermek közérzetén, különösen, ha láza is van.
Amikor már minden hólyag helyén pörk kelekezett, a gyermek újra járhat óvodába, iskolába, hisz a beszáradt bőrelváltozás nem fertőz, és semmi ok nincs ilyenkor az elkülönítésre.
Az ép immunrendszerű gyermekek szövődmények nélkül, spontán gyógyulnak, oki terápia nem szükséges.
Gyermekkorban a szövődmények ritkábbak, de nem kizártak. Ezek legsúlyosabb formája az agyvelőgyulladás (encephalitis), melynek a gyakorisága az életkorral nő.
Felnőttkorban, gyermekkori bárányhimlőt követően a vírusfertőzés újra előjöhet övsömör formájában, elhatárolt bőrfelületen igen erős fájdalommal kísérve.
A bárányhimlő azok közé a betegségek közé tartozik, amelyeknél a terhesség első hat hónapjában magzati fejlődési rendellenességek jelentkezhetnek.
Az anyai övsömör viszont nem okoz magzati károsodást.
