November 14-e a cukorbetegség elleni küzdelem világnapja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a cukorbetegek száma a világban 200 millió körüli. E szervezet előrejelzései szerint 25 év múlva ez a szám megduplázódhat. Országunkban, bizonyos felmérések alapján, a betegek száma 500 ezerre tehető, de sajnos ezeknek az embereknek a fele nincs diagnosztizálva, tehát ők nem is tudják, hogy betegek.
Vajdaságban 1000 körüli azoknak az inzulinfüggő betegeknek a száma, akik 15 évnél fiatalabbak. Mindezek, és sok más adat is arról tanúskodik, hogy igen komoly problémáról van szó. E probléma megoldásában nagy szerepe van az egészségügynek és az államnak is. A téma fontossága miatt a cukorbetegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat közlöm a kedves olvasóval.
A cukorbetegség anyagcsere-betegség. Lényege az, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt szénhidrátokat (cukrot) egyáltalán nem, vagy csak részben tudja értékesíteni. Azáltal, hogy a szervezet szövetei nem tudják a cukrot felhasználni, az felszaporodik a vérben – ez a hiperglikémia. Normálisan 100 ml vér 120 mg cukrot tartalmaz. Cukorbetegségben ez a mennyiség lehet 160 mg – 400 mg is. Régebben mg %-ban volt kifejezve a vércukorérték, ma viszont ml/mól-bal (milimól). A régi normális eredmények, amelyek 100-120 mg%-ot tesznek ki, azok a mai 5,6–6,2 ml/mól-nak felelnek meg. Ezek az úgynevezett referens értékek.
A vérben felszaporodott cukrot a vese kiválasztja, ezért a cukor megjelenik a vizeletben is, holott normális esetben a vizeletben ez nem található. Minél több cukrot választanak ki a vesék, annál több a cukor oldására szükséges folyadék mennyisége. A vese által kiválasztott cukor mennyiségével arányosan megnő a vizelet mennyisége is. Ismert tény, hogy a cukorbetegek sok folyadékot fogyasztanak, akár 2–5 litert is, és a napi vizelet mennyisége is magas.
Az egészséges ember napi folyadékszükséglete 1,3–1,8 liter körül mozog, ami függ bizonyos körülményektől – hőmérséklet, a szervezet megterheltsége stb. Az egészséges ember napi vizeletkiválasztása kb. 1,5 liter körül van.
A cukor elégése és felhasználása a szervezetben eléggé bonyolult folyamat, amelyben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin játszik nagy szerepet. A cukorbetegség keletkezésének több oka van: öröklődés (genetika), elhízás, helytelen táplálkozás, stressz, mozgáshiány stb. Ma még mindig nincs eldöntve, hogy a cukorbetegség megjelenésénél melyik tényező a legfontosabb. Legvalószínűbb, hogy a tényezők összessége az, ami végül a megbetegedéshez vezet. A betegségnek az is fontos tünete, hogy a beteg sokat eszik és mégis soványodik. Egyik legfontosabb tápanyagunk a szénhidrátok (cukor), amelyeket a szervezetünk cukorbetegség esetén nem tud kihasználni. Ennek pótlására a szervezet fehérjéket és zsírokat bont el. A fokozott fehérje-felhasználás miatt a beteg gyengeségről és fáradtságról panaszkodik, és csökken a szervezet ellenálló képessége is.
A betegség minden életkorban előfordulhat, leggyakrabban mégis a 40–50. életév után jelentkezik. Minél idősebb korban jelentkezik, annál jobb indulatúnak mondható a betegség. A gyermekkori vagy fiatal-felnőttkori cukorbetegség rendszerint súlyosabb lefolyású.
A cukorbetegség különböző szövődményekkel járhat. Az anyagcsere zavara miatt kóros elváltozások jelennek meg az erekben és az ereken, az idegszálakon, a szemeken. A legsúlyosabb az az állapot, amelyben a kórosan lezajló anyagcsere következményeként savanyú vegyhatású anyagok (úgynevezett ketontestek) halmozódnak fel a vérben (ez az acidózis) és kialakul a diabéteszes kóma. Ez az állapot eszméletzavarral vagy egyes esetekben eszméletvesztéssel jár, a beteg bőre meleg és száraz, légzése mély, néha kóros légzés is kifejlődhet.
A cukorbetegséget megfelelő kezeléssel tünetmentessé lehet tenni, és ilyenkor a szövődmények is ritkábban jelennek meg. A betegek nagy számánál elegendő a beteg étrendjét úgy meghatározni, hogy csökkentjük a felesleges szénhidrátok bevitelét (cukor, csokoládé, más édesség, kenyér, tészta stb.). Ha a cukorbeteg-diétával nem érjük el azt, hogy a vércukorszint a normális értékek körül legyen, akkor az orvos orvosság bekapcsolását javasolja a betegeknek tabletta vagy inzulin formájában. A gyógyszerek adagolása nagyon fontos, és csakis az orvos rendelheti el külön-külön minden betegnél a megfelelő gyógyszert és annak mennyiségét is. Tehát a gyógyszeradagolás szigorúan individuális, vagyis személyre szabott. A helyes kezelés és adagolás érdekében rendszeres orvosi ellenőrzések szükségesek.
Fontos tudni a következőket is: olyan betegeknél, akik inzulinkezelés alatt állnak, bizonyos esetekben előfordulhat az inzulin-túladagolás, aminek következményeként a vércukor hirtelen lecsökken (ez a hipoglikémia). Ez az állapot is eszméletvesztéssel járhat, a beteg bőre azonban nedves, hideg veríték lepi el, szívműködése szapora, Cukor-oldat beadása után az állapot azonnal megszűnik.
A cukorbetegeknél nagyon fontos, hogy helyesen táplálkozzanak, eleget mozogjanak, és a gyógyszereket helyesen és rendszeresen használják. Rendszeresen ellenőrizzék vércukorszintjüket és rendszeresen látogassák szakorvosukat. Így a betegség szövődményei elenyészőek lesznek.
