A tavasz után lassan a nyár köszönt be, ami a korai napozás összes veszélyével jár. Különös gonddal kellene erre felkészülni, nemcsak oly módon, hogy védjük magunkat a naptól, hanem el kellene olvasni a gyógyszerek betegtájékoztatóját, mivel bizony egyes készítmények a bőrt fényérzékennyé teszik. Ha egy gyógyszerleírásban az szerepel, hogy szedésekor kerülni kell a napot, ezt az utasítást szó szerint kell betartani, mert különben csúnya bőrelváltozástól fogunk szenvedni.
Egyes külsőleg alkalmazott kenőcsök, oldatok a napfény hatására aktiválódnak, és ezért okozhatnak bőrtüneteket. Az érintett felület olyan lesz, mintha leégett volna. A szaknyelven fototoxikus reakció a szer lemosása, eltüntetése után általában megszűnik, bár előfordulhat, hogy a kezelt tüneten barnás folt marad vissza.
Ha a fényérzékenyítő gyógyszer szájon át injekcióban vagy infúzióban kerül a szervezetbe – tehát nem külsőleg, mint az imént említett, hanem belsőleg –, az egész bőrfelület fényérzékenységét válthatja ki. Ilyenkor ugyanis a szer az egész szervezetbe, még a bőrbe is eljut. A napfény hatására fotoallergiás reakció lép fel. A szervezet a nap UV-sugárzásának hatására megváltozott szert betolakodóként azonosítja, és allergiás választ ad, ami abban nyilvánul meg, hogy a bőr égni, viszketni kezd és begyullad. A tünet gyakran hasonlít az ekcémás elváltozásra. Mivel idő kell, hogy a hatóanyag kiürüljön a szervezetből, nem szüntethető meg a tünet olyan gyorsan, mint a helyileg alkalmazott készítmények esetén.
Nézzük, mit lehet tenni! Ha a beteg gyulladt, kipirosodott, hólyagos bőrrel orvoshoz fordul, mindig felmerül a gyógyszer fényérzékenyítő mellékhatásának lehetősége is. A diagnózis felállításához ezért kérdezik ki alaposan a beteget a szedett gyógyszerekről. Ha kiderül, hogy valóban fényérzékenység okozza a tüneteket, akkor a naptól való tartózkodást szokták javasolni. Ha ennek ellenére jelentkeznek továbbra is a tünetek, akkor a gyógyszer lecserélésére is sor kerülhet. A fényérzékenység tüneteit mindenképpen kezelni kell, javasolni szokták a kivörösödött, hólyagos felület nedvesen tartását borogatással. A bőrgyulladás heveny szakaszában helyileg ható, szteroidtartalmú gyulladáscsökkentő kenőcsök segíthetik a gyógyulást, az antihisztaminos készítmények pedig általában segítenek a viszketés csökkentésében. A fotoallergiás reakció tüneteit allergiaellenes kenőcsökkel és gyógyszerekkel kezelik.
A fényérzékenyítő gyógyszerek nem mindenkinél okoznak tüneteket, egyes emberek pedig kifejezetten hajlamosak rá. Nézzük, melyek a fényérzékenyítő készítmények! Ide tartoznak – persze a teljesség igénye nélkül – egyes gyulladáscsökkentők, fogamzásgátlók, vízhajtók, érzéstelenítők, antibiotikumok, citosztatikumok és gombaellenes szerek. Természetesen egy adott csoportban nem minden gyógyszer fényérzékenyítő, így az orvos sokszor tud megfelelő alternatívát ajánlani.
Igaz az is, hogy sok minden más is okozhatja a napérzékenységet, például egyes növények is kiválthatnak bőrreakciót az arra érzékeny embereknél. Ilyen a zeller, sárgarépa, füge, a fodros levelű petrezselyem és a paszternák. A dekorkozmetikumok, parfümök, antibakteriális szappanok használata esetén szintén előfordulhat a napfény miatti bőrelváltozás. A pézsmát, az ámbrát tartalmazó parfümök, a triclosant tartalmazó szappanok, de még a pattanásellenes készítmények is ludasak lehetnek a napfény miatti gyulladásban.
