– Milyen madár ez a nyúl, amely a Milyen madár című verseskötet címlapján teker, s tanyát ver odabenn, a könyv testében, a gondosan illusztrált lapok között is, eladdig, hogy a versek főhősévé, mondhatnánk címszereplőjévé válva kevésbé madárszerű, sokkal inkább emberszerű nyúlként nem átall zsakettet és cilindert viselve zeppelinen röpködni, fűben henyélni, tajtékpipa szárát szipókázni, fotelben gunnyasztani, erdőt nézni, szemüvegben pózolgatni, palacsintát sütni, miciben repülni s bicajozni, bicajozni kifulladásig?
2025. július 20., vasárnap
Olvasólámpa
Ritkán olvasok drámát. Pedig szeretem.
Mindig nagy élvezet Krekity Olga interjúit olvasni, amelyeket abszolút újságírói felkészültség, az interjúalany iránti őszinte kíváncsiság, élvezetes stílus jellemeznek. Ezért is örültem annak, hogy kötetbe foglalva megjelentek ezek az ismert, népszerű írókkal, színészekkel, festőkkel, zenészekkel, újságírókkal és a közélet más területén tevékenykedő személyekkel folytatott beszélgetések, amelyeket annak idején a Hét Nap hasábjain már olvashattunk.
Az apák és fiaik ambivalens kapcsolata nem csupán a fiktív irodalom egyik kedvelt tematikája, hanem az ősepika tárgya is. Gondoljunk csak a judeo-keresztény teremtéstörténet Ábrahámjára, Ádám huszadik, Noé tizedik leszármazottjára, az egyistenhit megalapítójára, és fia, Izsák történetére.
A magyar társadalom, azon belül a magyar irodalom végtelenül megosztott. Lehet ezzel a megállapítással nem egyetérteni, érveket sorakoztatni fel cáfolatára, de elegendő megnézni egyes folyóiratok kritikarovatát vagy egyik-másik irodalmi konferencia összetételét, hogy világossá váljon előttünk, mire is célzok tulajdonképpen.
„»Mondd, szerinted minek van jövője ebben az országban?« / »Nekünk.