A sport kialakulása egyidős az emberiség kialakulásával, hiszen a fizikai aktivitás elengedhetetlen volt a túlélés szempontjából. Az ókori görögök felismerték a sport jelentőségét, amely számukra nemcsak fizikai tevékenység volt, hanem a szellemi nevelés része. A Gümnaszionban a fiatal férfiak edzették a testüket és filozófiát tanultak. Ma már a sport és a testedzés egészségre gyakorolt hatása vitathatatlan. Mindenki szeretne hosszú és egészséges életet élni, nem igaz? Akkor nem árt elkezdeni sportolni. Mint ahogy dr. Peter Attia kanadai orvos nagy sikert arató, Túlélni – a hosszú élet tudományos alapjai könyvében kifejti, a testedzés a leghatásosabb szer a hosszú és egészséges életre. Jobban megfékezi a fizikai és a szellemi hanyatlást, mint bármely más tevékenység. Jó hír, hogy nem kell élsportolóknak lennünk ahhoz, hogy kiváló egészségi állapotba kerüljünk. Gyermekkorban sokan sportoltak valamit, felnőttkorban azonban a legtöbben nem fordítanak kellő figyelmet a mozgásra. Egy felmérés szerint Szerbiában a polgárok 41 százaléka nem aktív fizikailag. A megkérdezettek mindössze 9,7 százaléka kerékpározott vagy gyalogolt naponta 30 percet. Szerbiában mindössze minden tizenegyedik ember sportol, edz, vagy végez valamilyen rekreációs tevékenységet legalább hetente háromszor. Globálisan a felnőtt lakosság több mint negyede, azaz 1,4 milliárd ember nem végez elegendő fizikai aktivitást. Pedig a szakértők szerint rendszeres mozgással számos betegség megelőzhető lenne.
A sportolásnak és testedzésnek számos előnye van. Javítja a szív- és érrendszer működését, erősíti az izmokat és csontokat, serkenti az immunrendszer működését, javítja a memóriát, valamint pozitívan befolyásolja az alvást és az anyagcserét.
Sportolás közben a testünk endorfinhormont szabadít fel. Ez az agyban boldogságérzetet, jó közérzetet idéz elő. Nem kell ehhez kilométereket lefutni, vagy egy órán át nehéz súlyokat emelni, már a mérsékelt fizikai aktivitás is elegendő az endorfin felszabadulásához. Az edzés tehát a mentális egészségünkre is pozitív hatással van. Természetes nem kell elfeledkezni a sport közösségépítő szerepéről sem, hiszen segíti a szociális kapcsolatok kialakítását.
Az 1950-es és ’60-as években megváltozott a világ. A modern gazdaságok létrejöttével az emberek a gyárakból és a földekről az irodákba költöztek. Míg korábban egész nap talpon kellett lenni és nehéz dolgokat cipelni a megélhetésért, most a legjobban fizető munkák megkövetelik, hogy minél hosszabb ideig üljünk egy asztalnál. A testünk azonban nem igazán alkalmazkodott az ülő életmódhoz. Hamar kiderült, hogy az egész napos ülés nincs jó hatással az egészségre. Nem is csoda, hogy ez idő tájt kezdett elterjedni a szívbetegség, a cukorbetegség, valamint az elhízás. Az emberek teste elkezdett leépülni, túlérzékennyé vált, és egyszerűen nem működött rendesen.
Diósi Árpád felvétele
Hogy az emberek ellensúlyozzák az ülő életmódot, létrejött a fitneszkultúra, világszerte edzőtermek nyíltak meg, divatba jött a kocogás. Rájöttek arra, hogy ha a modern élet azzal jár, hogy egész nap csak képernyőt nézünk, akkor elengedhetetlen külön időt szánni arra, hogy megmozgassuk az izmainkat. A testünk úgy van megalkotva, hogy szüksége van bizonyos mértékű kihívásra és terhelésre, különben elpuhul és legyengül. Mozgás nélkül a legegyszerűbb feladatok is, például a lépcsőzés vagy a bevásárlószatyor cipelése is nehéznek tűnhet. Ennek ellenére, ahogy fent említettem, a lakosság nagy része továbbra sem sportol vagy mozog eleget.
Számos gondolkodó és értelmiségi szeret(ett) edzeni és sportolni. A híres filozófus Platón például birkózott, Leonardo da Vinci fizikai erejéről is híres volt, a világhírű japán író Murakami Haruki számos maratont lefutott, amelyről könyvet is írt.
Jó hír azok számára, akik nem szeretnek sportolni vagy edzeni. Tanulmányok kimutatták, hogy naponta csupán fél óra séta pozitív hatással van az egészségre, és nagymértékben csökkenti a betegségek kialakulását.
Jómagam is mindig szerettem mozogni és sportolni. Emlékszem, gyermekkoromban a nyári szünidőben vagy hétvégeken az utcabeli gyerekekkel egész nap kint játszottunk, fociztunk, teniszeztünk, szaladgáltunk. Gyerekkorban általában többet mozog az ember, felnőttkorban már kevésbé. A mai napig is arra törekszem, hogy mindennap mozogjak valamit.
A kezdőknek természetesen nem kell rögtön kilométereket lefutni, cél lehet például, hogy felmászva a lépcsőn ne fulladjunk ki. Fontos, hogy olyan mozgásformát válasszunk, amelyet szívesen végzünk. Lehet az súlyemelés, futás, tánc vagy akár séta. A testünk és az egészségünk a későbbiekben mindenképpen meghálálja.
Nyitókép: Diósi Árpád felvétele
