2024. június 14., péntek

Holdjáró hozhatja a győzelmet

Minden idők legnagyobb (országos) parlamenti választása kezdődött a világ legnépesebb demokráciájaként és országaként nyilvántartott Indiában, ahol a csaknem 969 millió szavazásra jogosult polgár hét szakaszban adhatja le voksát. A földkerekségen ez egyedülálló politikai vállalkozás, amelyben annyi regisztrált választó vehet részt, ahány lakossal Európa összes országa együttvéve sem rendelkezik.

A szavazást részben az ország területének hatalmas kiterjedése, részben biztonsági okok miatt tartják több menetben (mindig más-más régióban), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az április 19-én kezdődött művelet majd csak június 1-jén fejeződik be, a végeredményt pedig három nappal később ismertetik.

Az indiaiak több mint egymillió szavazóhelyiségben voksolhatnak (kizárólag elektronikusan), amelynek lebonyolítását mintegy 15 millió tisztviselő segíti. Mindig egy-egy új helyszínen, ahová közúton, hajón, tevén, vonaton és helikopteren utaznak, de olykor hegyet is kell mászniuk, hiszen a Himalája több településére és egyéb magasságokba is fel kell jutniuk, hogy szabályosan történjen meg ott is a választás. A csúcstartó Himácsal Prades állam egyik falucskája, ameddig 4650 métert kell kapaszkodni. Ilyen felhőközeli szavazófülkét sehol másutt nem találni a világon.

A közbiztonságra szintén kiemelt figyelmet fordítanak: mintegy kétmillió egyenruhás ügyel majd arra, hogy rendbontások, zavargások nélkül érjen véget az egész folyamat. A 2660 nyilvántartott, s a választásban érdekelt párt is kitett magáért: széltében-hosszában hirdették a saját igazukat, ígértek eget-szelet, s minden jót. De nem csak a szavakkal fukarkodtak. A nép jóindulatának és támogatásának megnyerésére – a kampányban – összesen 14,4 milliárd dollárnak megfelelő rúpiát költöttek. Ez rekordösszeg az indiai választások történetében.          

Hogy hány embert tudtak rávenni a részvételre, a végén derül ki. Az előző választáson (2019-ben) mindenesetre hatásosan mozgósították a tömegeket, hiszen példátlanul sokan, majdnem 67,5 százaléknyian mentek el szavazni. A nők részvétele is történelmi 67,18 százalékra emelkedett. Sokan ehhez hasonló eredményre számítanak ezúttal is. Segítségükkel akkor 36 párt tudott egy, vagy több mandátumot szerezni a parlament alsóházában, az 545 tagú lok sabhában. A lakosság 543 mandátumról dönt ezúttal is, a maradék két hely birtokosát Draupadi Murmu államfő jelöli ki. És ő ad majd megbízást a kormányalakítása a győztes(ek)nek.

Nagy meglepetés lenne, ha ezúttal az ellenzéki Kongresszus Párt (INC) és baloldali választási koalíciója nyerne. Pedig az INC nem kispályás, hanem az a politikai erő, amely 1947-re kivívta India függetlenségét a bő száz évig tartó brit gyarmati uralom alól. Azóta néhányszor kormányzott is, ám amióta 2014-ben vesztett, képtelen visszakapaszkodni a hatalom csúcsára.

Ott magabiztosan trónol a 73 éves hindu nacionalista Narendra Modi miniszterelnök és csapata, a jobboldali Bharatija Dzsanata Párt (BJP), amely ezúttal zsinórban harmadszor győzhet. A felmérésekből úgy tűnik, hogy a választás főesélyese a BJP és kormányfőjelöltje, Modi. Ám politikája sokaknak nem tetszik, főleg Dél-Indiában utasítják el.

A konzervatív hindu nemzeti eszményt hirdető BJP-t 37 regionális párt segíti, amelyek a Nemzeti Demokratikus Szövetségbe (NDA) tömörülve együtt indulnak a voksokért. Eddig pedig koalícióban kormányoztak. Szövetségük főleg az ország északi részében számíthat széles körű támogatásra, továbbá a felső középosztály és a vagyonosok körében.

Az előző választáson (2019-ben) a BJP 303 mandátumot szerzett, az általa vezetett NDA pártszövetséggel együtt pedig 353-at, s ezzel abszolút többséghez jutottak a parlament alsóházában. (Akkori és jelenlegi fő riválisa, a Kongresszus Párt 52 mandátumot kapott, s 91-et partnereivel.) Az elemzők zöme arra számít, hogy a kormánypártok újabb elsöprő győzelmet aratnak. Modi célja, hogy a BJP ezúttal már 370 képviselői helyet szerezzen meg; a szövetségeseivel együtt pedig több mint 400-at. Egy ilyen végeredmény esetén a BJP vezette választási koalíció fő riválisa, az ellenzéki Kongresszus Párt által vezetett, s 27 tagpártból álló Indiai Nemzeti Fejlesztési Befogadó Szövetség (INDIA) kénytelen lesz egy újabb csúfos vereséget elkönyvelni.

Ha valóban Modi nyer és még öt évig marad tisztségében, ő lesz a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnök hazája történelmében. India első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru 16 év és 9 hónapig, míg lánya, Indira Gandhi 15 évig és 11 hónapig kormányozott. Modinak jó esélye van arra, hogy immár harmadik ötéves mandátumát kezdje meg. Pártja látványos választási sikerre számíthat, elsősorban az elmúlt évtized politikai stabilitásának és gazdasági eredményeinek köszönhetően.

A munkakarrierjét egykor teaárusként kezdő Modi zöldfülű kormányfő korában nemcsak gazdasági reformokat és milliónyi új munkahelyet ígért, hanem be is tartotta a szavát. Igaz, nem minden alakult az elvárásoknak és a vállalásoknak megfelelően, sőt a kezdeti lendület olykor kifulladt, a kulcsfontosságú ágazatnak számító mezőgazdaság pedig sokat vergődött. Az állástalanok tábora is olykor nagyra nőtt. Tavaly decemberben már „csak” 8,7 százalék volt az általános munkanélküliség, ám a fiatalok körében megközelítette a 45 százalékot. A problémák között gyakran kerül szóba az infláció, vagyis az árak növekedése is.

A Modi-kabinetnek sokan azt is felrótták, hogy elnyomja a vele szemben kritikus hangokat, megnyirbálta az emberi jogokat, az igazságszolgáltatást és az ellenőrző hatóságokat pedig kénye-kedve szerint működteti. Mások inkább arról beszélnek, hogy a bírálatokat nehezen tűrő miniszterelnök nacionalizmusra és vadkapitalizmusra épülő uralmat épített ki. 

Támogatói elutasítják, és rosszindulatúaknak tartják a bírálatokat. Szerintük a fokozatos reformok sok jót hoztak és serkentették a gazdaság növekedését. A jóléti programok segítségével ráadásul valamennyire sikerült visszaszorítani a szegénységet. Sok honfitársa csodálja Modi erőfeszítéseit; némelyek még azt is a javára írják, hogy tavaly India egy kutató járművet küldött a Holdra, s ezáltal a negyedik ország lett, amely elérte ezt az űrbravúrt.

Az aggályok és kritikák ellenére a Modi-kormány két mandátumáról összességében elmondható, hogy India látványos fejlődésnek indult. A gazdaság szárnyalni kezdett, s jelenleg már az ötödik legnagyobb a világon. A vezetés célja, hogy 2027-re javítsanak a besoroláson és megszerezzék a harmadik helyet. Ha képesek tartani az eddigi szédületes ütemet, a cél megvalósulhat.

India globális politikai szerepe is tovább nőhet. Nyílt titok ugyanis, hogy az Egyesült Államok kiemelt szerepet szán neki a Kína elleni térhódítás, terjeszkedés megfékezésében, visszaszorításában.
 

Nyitókép: Pixabay