2024. június 22., szombat
JEGYZET

Előre a gerontokrácia útján!

„Riasztó mértékben szorult vissza a demokratikus elvek és az emberi jogok érvényesülése a világ számos pontján az utóbbi évben” – mondta még 2022 áprilisában Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere. A közelmúlt világpolitikai eseményei pedig számos példával támasztják alá az amerikai diplomácia első emberének kijelentését. Kína például 2019-től kezdve néhány év alatt felszámolta Hongkong belső önállóságát és demokratikus berendezkedését. Tegyük hozzá, hogy 1997-ben, amikor Hongkongban megszűnt a brit uralom és az visszatért Kínához, a távol-keleti szuperhatalom egyezményben vállalta, hogy 50 évig nagy fokú autonómiát biztosít a hongkongiaknak. Ehhez képest az átmeneti időszak felénél átvette az ellenőrzést a városállam felett. Mianmarban 2021-ben a katonaság puccsal vetett véget az éppen csak kibontakozó demokratikus folyamatoknak, és ugyanebben az évben Afganisztánban húsz év után kerültek ismét hatalomra az iszlám fundamentalista tálibok. Az Észak-Afrikában található száheli térségben valóságos puccsövezet alakult ki, ugyanis Szudánban, Maliban, Burkina Fasóban és Nigerben is a katonaság államcsínnyel vette át a hatalmat. Sőt Szudánban a katonaság és az egyik vele korábban szövetségben lévő milícia egymásnak esett a hatalomért, véres polgárháborút zúdítva ezzel a lakosságra. És a sorból az öreg kontinens sem maradhat ki, hiszen Putyin autoriter rezsimje éppen a nyugati integráció útján haladni kívánó Ukrajna ellen folytat pusztító háborút.

Mostanában azonban a képviseleti demokrácia a nyugati világban sincs éppen túl jó állapotban, és számos válságjelet mutat. Legtöbb országban a rendszerkritikus, populista, szélsőjobboldali és -baloldali pártok, mozgalmak évtizedek óta nem látott népszerűségnek örvendenek, míg a hagyományos középpártok visszaszorulóban vannak, sokszor a parlamentbe való bejutás is meghaladja a képességüket. Eközben a társadalmak politikai szekértáborokra estek szét. E táborok közötti ellentéteket pedig a különböző oldalaknak elkötelezett sajtóorgánumok és a közösségi média különböző platformjai nem hogy enyhítenék, hanem éppen a végletekig kiélezik. E válságtünetek jól láthatóak a nyugati világ vezető hatalmán, az Egyesült Államokon is, ahol novemberben tartanak elnökválasztást. Sőt a válságot egy további tünet tetézi. Az amerikai képviseleti demokrácia ugyanis úgy tűnik, hosszú időre gerontokráciává silányult, azaz egy olyan rendszerré, amelyben a politikai vezető réteg főleg aggastyánokból áll, a fiatalításra pedig egyelőre kevés esély mutatkozik.

A március 5-ei szuperkedden végérvényesen eldőlt, hogy 2020 után ismét a demokrata Joe Biden és a republikánus Donald Trump küzd meg az elnökségért. Érdekesség, hogy az amerikai történelemben közel 70 éve nem volt példa elnökjelölti visszavágóra. Legutóbb a republikánus Dwight D. Eisenhower és a demokrata Adlai Stevenson 1952-ben és 1956-ban indult egymás ellen. Akkor mindkét megmérettetést Eisenhower nyerte meg. Joe Biden és Donald Trump küzdelme azonban nem pusztán ezért számít kuriózumnak. A páros hajlott koránál fogva számos más rekordot is magáénak tudhat. Joe Biden és Donald Trump már 2020-ban is minden idők legidősebb elnökjelölt párosaként küzdött meg egymással, majd Joe Biden a maga 77 évével országa legidősebb elnökeként vonulhatott be a Fehér Házba. Jelenleg a hivatalban lévő elnök 81, míg Donald Trump 77 éves.

Joe Biden esetében idős kora és alkalmassága jószerével a 2020-as elnökválasztási kampány óta az amerikai belpolitika egyik központi témája. Megszámolni sem lehet hány felvétel született már a jelenlegi elnök kínos elszólásairól, csetléseiről-botlásairól, elbóbiskolásairól, amelyek azt a meggyőződést erősítik a választókban, hogy Biden mentális képességeit már meghaladja egy ilyen összetett és felelősségteljes hivatal vezetése. Ezt a meggyőződést erősítheti egy nemrégiben született ügyészi jelentés is. Ebben azt vizsgálták, hogy az amerikai elnök helytelenül kezelt-e titkos dokumentumokat. E jelentésben az ügyész azért nem javasolt vádemelést Biden ellen, mert az elnök „egy szimpatikus, jószándékú, idős, rossz memóriájú emberként mutatkozna be az esküdtszék előtt, ahogyan azt a vele készült interjúnk során is tette”.

 

Donald Trump (Fotó: AP via Beta)

Donald Trump (Fotó: AP via Beta)

Joe Bidennel ellentétben Donald Trump esetében a kort és szellemi képességeket firtató kérdések jóval kevesebbszer fordulnak elő. Ez köszönhető annak, hogy a volt elnök jóval energikusabbnak mutatkozik ellenlábasánál és nyilvános fellépései alatt sem tett vagy mondott eddig olyat, ami idős kori demencia jeleit mutatná. Trump, ahogy már elnöksége alatt is, sokkal inkább hajmeresztő kijelentéseivel borzolja a nyugati világ közvéleményének kedélyeit. Például nemrégiben kijelentette, hogy bátorítaná az oroszokat, hogy támadjanak meg nyugodtan minden olyan NATO-országot, amely nem teljesíti az előírt kiadási limitet. Sőt többször belengette, hogy kiléptetné az Egyesült Államokat a védelmi szövetségből. Persze ezen kijelentésekre lehetne legyinteni azzal, hogy azok a kampány hevében elhangzott túlzó mondatok, de Trump eltökélt szándéka, hogy elnöksége alatt az égető világpolitikai kérdések helyett a belpolitikai ügyekre helyezi majd a hangsúlyt. Ezt a politikát folytatta első elnöksége alatt is. Hongkong példája jól mutatja, mit is jelent e politika a világ demokráciái számára, hiszen Kína éppen az amerikai tétlenséget látva fogott neki a városállam belső önállóságának lebontására. Trump azonban tett ezeknél súlyosabb kijelentést is, hiszen vérfürdőre figyelmeztette az országot arra az esetre, ha nem nyeri el második ciklusát. Mindenesetre az esélyek Trumpnak jelenleg kedveznek, ugyanis a 2020-as kampánnyal ellentétben, most ő bírálhatja ellenzékből a regnáló elnököt, ami mindig könnyebb feladat, mint az elnöki székből védeni a kormányzati intézkedéseket.

E két jelölt közül választhatnak tehát november 5-én az amerikaiak. Egy 81 éves „jószándékú, idős, rossz memóriájú ember” és egy esetleges veresége esetén vérfürdőt vizionáló 77 éves volt elnök között. És az idei választások után – függetlenül attól ki költözik be majd a Fehér Házba – sem tűnik úgy, hogy jobb idők köszöntenek az amerikai demokráciára, hiszen fiatalításra alig mutatkozik esély. Az ország politikai elitje egyre jobban elöregszik. A Washington Post egy tavalyi összeállítása szerint az ezredforduló óta az amerikai kongresszus egyre korosabbá vált. A 2023-ban kezdődött ciklusnak az eddigi legidősebb szenátus vágott neki: a szenátorok több mint fele 65 évnél idősebb. A képviselőház ugyan némileg fiatalodott a legutóbbi választásokon, de még ott is 58 év a medián életkor. És úgy tűnik a demokratikus berendezkedésű országok köre mindaddig szűkülni fog, amíg a nyugati világ vezető hatalma a gerontokráciát építi, amely a képviseleti demokrácia egyik válságtünete.

Nyitókép: Joe Biden (Fotó: AP via Beta)