2024. április 24., szerda
JEGYZET

A kötelező nem választás kérdése

Szülőként mindannyian tapasztaljuk, hogy közösségbe kerülés után a gyerekeink eleinte gyakrabban betegszenek meg. Látjuk, milyen gyorsan terjed egy-egy fertőzés a bölcsődében, az óvodában és az iskolában. Gondoljunk csak az őszi-téli légúti betegségekre vagy a nem ritka hányós-hasmenős vírusfertőzésekre. A közösségben könnyen járványt okozó fertőzések miatt nagyon fontos, hogy a védőoltással megelőzhető betegségek ellen lehetőség szerint minden gyerek oltva legyen, mielőtt közösségbe kerül, vélik a szakemberek.

Ahogyan arról az elmúlt időszakban több hazai és külföldi média is beszámolt, terjed a szamárköhögés Szerbiában, az előző évekhez képest rekordmennyiségű megbetegedést jegyeznek. A legtöbb megbetegedést Belgrádban, valamint a nyugat-bácskai régióban regisztrálták. Szerbiában 2023-ban 909 szamárköhögéses megbetegedést jegyeztek fel, míg 2022-ben egyetlenegyet sem regisztráltak. Az utóbbi évek legmagasabb esetszáma 29 volt 2018-ban. A szakemberek szerint a mostani helyzet aggodalomra ad okot, a betegség ugyanis szinte már eltűnt, létezik ellene védőoltás is, de a szülők egyre gyakrabban utasítják el Szerbiában a vakcinát. A betegség különösen veszélyes az újszülöttekre, minél idősebb ugyanis egy gyerek, annál kevésbé valószínű, hogy súlyos állapotba kerül.

A belgrádi Dr. Vukan Čupić Anya és Gyermekvédelmi Intézetben nemrég négy kisbaba hunyt el szamárköhögésben, további egy gyermek élete pedig veszélyben van, ő lélegeztetőgép segítségére szorul, ismertette Vladislav Vukomanović gyermekkardiológus, az intézet igazgatóhelyettese.

Rámutatott, hogy a néhány hónapos babák vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen ők még nem kapták meg a szükséges védőoltást. Hozzátette: hetven kisgyereknél azonosították a betegséget, közülük több mint ötvenen kórházban vannak. Az orvos felhívta a figyelmet arra, hogy a szamárköhögés védőoltással megelőzhető, a megbetegedések magas száma viszont éppen arra mutat rá, hogy sokan nem oltatják be a gyermekeiket. Vukomanović szerint a kórházban lévők számából arra lehet következtetni, hogy egyre több súlyos állapotú beteg van. Nemcsak Szerbiában, hanem Horvátországban és Montenegróban is folyamatosan nő a betegek száma.

A szerbiai gyerekeknek születésüktől 14 éves korukig több különböző oltást kell kapniuk az előírt oltási naptár szerint. Az első évben megkapják az első vakcinákat a tuberkulózis, a hepatitis B, majd a diftéria (torokgyík), tetanusz és szamárköhögés, aztán a járványos gyermekbénulás (IPV), továbbá a Haemophilus által okozott betegségek, a B típusú influenza (HiB) és a streptococcus tüdőgyulladás (PCV) okozta betegségek ellen. A 12. és 15. hónap között kerül sor a szülők körében a legtöbb vitát és a legnagyobb félelmet okozó MMR-vakcina (kanyaró, mumpsz és rózsahimlő elleni védőoltás) beadására. Egyes orvosok azt tanácsolják, hogy a gyermekeket influenza és bárányhimlő ellen is oltassák be a szülők. A bárányhimlő elleni védőoltást az első születésnap után adják be olyan gyermekeknek, akik még nem kapták el a bárányhimlőt. Az ajánlott oltások listájáról az egyetlen oltóanyag, amelyet az állam költségén adnak be, a HPV-oltás, amelyet az első szexuális kapcsolat megkezdése előtt ajánlott, hogy megkapjanak a fiatalok.

Sokan téves információ birtokában vannak, emiatt csökken a beoltott gyermekek száma, holott akár 150 ezer dináros büntetésre is számíthatnak azok a szülők, akik elutasítják a kötelező védőoltásokat. Annak ellenére, hogy a védőoltások felvétele kötelező Szerbiában, évente körülbelül kétezer iskolába induló gyermeknél derül ki, hogy nem vették fel az oltásokat. A védőoltások már több mint száz éve léteznek, a szakemberek elmondása szerint ezek az elsődleges megelőzési formái a súlyosan fertőző betegségeknek. Az elmúlt több mint ötven év tapasztalatai azt mutatják, hogy a fertőző betegségek megelőzésére a védőoltás a legjobb módszer. A vakcináknak ritkán van mellékhatásuk, amelyek nem súlyosak, leggyakrabban allergia fordul elő, esetleg pirosság jelenik meg az oltás helyén.

A járványos gyermekbénulás, a szamárköhögés, valamint a rubeóla okozta pusztító születési rendellenségek szerencsére egy másik kor orvosi problémái, távol a modern világtól, amelyben élünk. Az ezeket a betegségeket okozó baktériumok és vírusok azonban még mindig előfordulnak a környezetben, és oltás nélkül ismét gyakorivá válnának. Néhány betegség – mint például a szamárköhögés, a diftéria és a kanyaró – újraéledt azokon a területeken, ahol az oltási szint csökkent. A fertőző betegségek elleni küzdelem soha nem ér véget, annak ellenére, hogy a meglévő vakcinák továbbra is gyakorolják a hatásukat, illetve az új vakcinák reményt nyújtanak a jövőbeni betegségek megelőzésére.

A kiújuló és újonnan megjelenő fertőző betegségek továbbra is veszélyeztetik az egyének és a közösségek egészségét, a legújabb példák között szerepel a sertés- és a madárinfluenza, valamint a COVID–19. Az orvosok egyre gyakrabban ütköznek bele az antibiotikum-rezisztencia problémájába, ez pedig egyre nagyobb problémát jelent majd a 21. században. Az aktív oltási programok ugyanis megakadályozzák a betegségeket, korlátozva ezzel az antibiotikumok használatának szükségességét.
A védőoltások megjelenése óta vannak és mindig is lesznek viták és ellentmondások az oltásokkal kapcsolatban, hiszen sokan tartanak tőlük, és vannak olyanok is, akik kifejezetten oltásellenesek. Az újszülött csecsemők sok betegséggel szemben védettek, mivel vannak antitestek, amelyeket az édesanyjuktól kaptak. Ennek a védettségnek azonban véges az időtartama, csak egy hónaptól körülbelül egy évig tarthat. Ezenkívül a kisgyermekek nem kapnak antitesteket az anyától egyes oltásokkal megelőzhető betegségekkel szemben, mint például a szamárköhögés ellen. A korai oltás elengedhetetlen, mivel ezek a betegségek akkor fordulnak elő, amikor egy gyermek nagyon kicsi, és a szövődmények kockázata nagyon magas.

Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)