2024. április 15., hétfő
JEGYZET

Konfliktusgóc a Vörös-tengeren

Tavaly októberben egy újabb fegyveres konfliktus vonta magára a nemzetközi közvélemény figyelmét, ami a Közel-Keleten Izrael és a Hamász között tört ki. Miközben folyamatosan érkeztek a különféle megrendítő hírek a Hamász terroristái által elkövetett brutális támadásokról, a túszejtésekről, valamint a gázai civilek megpróbáltatásairól, addig a több ezer kilométerrel távolabb lévő Jemenben az iszlamista húszi lázadók indítottak nagyszabású támadásokat a Vörös-tengeren közlekedő kereskedőhajók ellen. A szélsőségesek állítása szerint csak az Izraelt védő, vagy Izraelbe szállító hajók ellen intéznek csapásokat, viszont a Nyugat cáfolta ezeket az állításokat.

A hónapok óta tartó támadások érzékenyen érintik a nemzetközi kereskedelmet, ugyanis az egyik legfrekventáltabb hajózási útvonalról van szó. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az amerikai katonai tisztviselők közlése szerint a húszi lázadók iráni gyártmányú harci eszközökkel hajtják végre a támadásokat. A helyzet az utóbbi napokban tovább fokozódott, ugyanis előbb minden eddiginél nagyobb összecsapásra került sor az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hadereje, valamint a húszi lázadók között, akiknek harci drónjait sikerült megsemmisíteni. A támadást követően az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság hadserege hadihajókról indítható Tomahawk rakétákkal és vadászgépekkel mért csapásokat a húszi lázadók Jemenben található katonai célpontjai ellen, amelynek során egyebek mellett légvédelmi rendszereket és fegyverraktárakat semmisítettek meg. A támadásokat többek között az Izraellel szemben álló Hezbollah, de Oroszország is elítélte, amely a nemzetközi jog semmibevételével vádolta meg az Egyesült Államokat.

Az eddigi események dióhéjban való közlését követően érdemes lehet néhány szót ejteni arról, kik is a húszik, és hogyan keveredtek bele Izrael és a Hamász konfliktusába. A síita húszik a 2014 óta tartó jemeni polgárháború egyik fontos szereplői, akik a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, nemzetközileg is elismert jemeni kormányhoz hű erők ellen küzdenek. A konfliktus akkor vált még komolyabbá, amikor a szomszédos Szaúd-Arábiával jó kapcsolatokat ápoló központi kormányzat ellen a síita húszik iráni fegyverekkel ellátva eljutottak a jemeni fővárosig és be is vették azt. Ezáltal Irán a Libanonban működő síita Hezbollah mellett egy újabb síita milíciát hozott létre Szaúd-Arábia hátában. A fegyveres konfliktusban és annak következményeiben több mint 400 ezer ember vesztette életét és jelenleg is 18–20 millió ember éhezik az országban.

A konfliktus a tavalyi év elején Kína közvetítésének köszönhetően jutott el a fordulóponthoz, amikor is sikerült elérni, hogy Irán és Szaúd-Arábia kibéküljön egymással, ami a jemeni konfliktus lezárásához is nyújtott némi reményt. Ez eddig azonban nem következett be, sőt a szunnita Hamász felfegyverzésével, valamint a környező síita milíciák támogatása mellett Teherán a húszikat is – közvetve – belerángatta az Izrael és a Hamász jelenleg is folyó háborújába. A síita húszik nem szívesen támogatják a szunnitákat, viszont, ha az őket felfegyverző Irán erre utasítást adott, akkor megteszik, amit tőlük elvárnak. Ennek megfelelően az Irántól kapott rakétákkal támadást intéztek Izrael ellen, azonban ezeket főként a nyugati hatalmak légelhárításnak köszönhetően sikerült megsemmisíteni.

A kereskedőhajók elleni húszi támadásokat megelégelő nyugati nagyhatalmak válaszcsapásai ellenére Mohammed Abdusszalám, a húszik szóvivője kijelentette, hogy a húszik folytatni fogják a Vörös-tengeren áthaladó, Izrael felé tartó hajók elleni támadásokat. Ennek megfelelően a húszik vasárnap újabb rakétatámadást indítottak a Vörös-tengeren cirkáló egyik amerikai hadihajó felé, amit az amerikai légierő egyik vadászgépe fogott el. A Nyugat tehát világossá tette az Irán által támogatott húszik számára, hogy nem tűri el a provokációkat és kész mindenáron megvédeni az érdekeit a térségben.

Korunk egyik legszörnyűbb háborújának lezárása helyett, sajnos, úgy tűnik, hogy ismét fellángolt a konfliktus, az eszkaláció kockázata pedig igencsak megnőtt.

Nyitókép: Húszi harcosok (Fotó: AP via Beta)